Kömpöc-puszta

A pusztán a szikes jellegű társulások és a homoki sztyepprétek uralkodnak. Az Alföldön egyre fogyatkozó semlyékesek számos ritka élőlény menedékeként szolgálnak. Ezeket a ritka nemzeti kincseket mindenképp meg kell őriznünk az utókor számára.

A semlyékek és a sztyepprétek változatos növényvilága több védett fajt is rejt, ilyen a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), a budai imola (Centaurea sadleriana), a homoki bakszakáll (Tragopogon floccosus), a poloskaszagú kosbor (Anacamptis coriophora) és a mocsári kosbor (Anacamptis palustris subsp. palustris).
Legkutatottabb csoport a bogaraké. Az itt található védett fajok közül feltétlenül ki kell emelni a ragyás futrinka (Carabus cancellatus) új formakörét (esetleg alfaját), amely a Duna–Tisza köze semlyékes vonulatian terjedt el. A sztyeppréten (Astrgalo–Festucetum rupicolae) került elő a hazánkban igen ritka nagyfejű futó (Dixus clypeatus). A vizenyős területeken gyakran találkozhatunk a dunai gőtével (Triturus dobrogicus), a zöld varanggyal (Bufo viridis) és a zöld levelibékával (Hyla arborea). A gyepek adnak otthont a fürge gyíknak (Lacerta agilis).
Bár a fekete gyalogcincér (Dorcadion aethiops) nem védett faj, de a Balástya Kömpöc-pusztán élő alaptípusa megegyezik az apajpusztai és az Akasztó melletti szikeseken gyűjtött egyedekével. Megkockáztatható, hogy esetünkben egy eddig még le nem írt kiskunsági alfajról lehet szó.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Gaskó, B. (2008): Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről I. Adatok az M5-ös autópálya nyomvonaláról és Szeged tágabb környékéről. – Stud. Nat. 4. Szeged.

800×600

A pusztán a szikes jellegű társulások és a homoki sztyepprétek uralkodnak. Az Alföldön egyre fogyatkozó semlyékesek számos ritka élőlény menedékeként szolgálnak. Ezeket a ritka nemzeti kincseket mindenképp meg kell őriznünk az utókor számára.

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE

Vélemény, hozzászólás?