Útszéli keresztek

Magyarországon a XV-XVI. századra tehető az első keresztállítások ideje. A XIX. század második felében itt az Alföldön a tanyai iskolák kiépülésével terjed el leginkább a keresztállítás gyakorlata. Majd a XX. században a II. világháború hatására állítottak több feszületet, amelyek többsége útkereszteződések mellett vagy egy birtok végében állt, de előfordulhat máshol is. A legtöbbjük templom vagy temető területén, utak mentén, tanyasi iskolák előtt állt, de előfordulhatott egy-egy család birtokán is. A kereszteket, feszületeket magánszemély vagy család, tanyaközösség, esetleg egy egész faluközösség állította. A keresztek nagy részét fogadalomból, hálából, természeti katasztrófák elkerüléséért emelték.

A kereszt a keresztény kultúrkörben Jézus megváltó szenvedésének és Isten tökéletes szeretetének a jele. Balástyán ma is több keresztet láthatunk az alábbi helyeken.

ÚTSZÉLI KERESZTEK BALÁSTYA TERÜLETÉN:

1. Kapitánysági iskolánál, Tanya 93.
kapitanysagi-1 kapitanysagi-2

 

 

 

 

 

 

 

2.Csányi soron Külső-balástyai iskolánál, Tanya 551.

kulso-balastya-1 kulso-balastya-2

 

 

 

 

 

 

 

3. Csányi sor végén, „Fogas kereszt”, Tanya 577.
fogas-1 fogas-2

 

 

 

 

 

 

 

4. Vadászház – Móra Ferenc Vadásztársaság, Erdőközi iskola, Tanya 503.
erdokozi-1erdokozi-2

 

 

 

 

 

 

 

5. Alsó-balástyai iskolánál, Tanya 366.
also-balastyai-1 also-balastyai-2

 

 

 

 

 

 

 

6. Becsey iskolánál a Forráskúti úton, Tanya 238.
becsey-1 becsey-2

 

 

 

 

 

 

 

7. Géppark mellett, Őszeszék 60.
geppark-1 geppark-2

 

 

 

 

 

 

 

8. Bem u. és Virág u. sarok, „Jézuska keresztje”, Virág u. 18.
bemvirag-1bemvirag-2

 

 

 

 

 

 

 

9. Vadásztanya Vendéglő melletti erdőnél, az E75-ös út mellettvadasz-1 vadasz-2

 

 

 

 

 

 

 

10. Gallyasi iskolánál, Gajgonya 3/4.

gallyasi-1 gallyasi-2

 

 

 

 

 

 

 

11. Frányó iskolánál, Gajgonya 354/2.
franyo-1 franyo-2

 

 

 

 

 

 

 

12. Zónai kanyar, Gajgonya 225.
zonai-1 zonai-2

 

 

 

 

 

 

 

13. Bárkányi iskolánál, Gajgonya 163.
barkanyi-1 barkanyi-2

 

 

 

 

 

 

 

14. Kordás-kereszt, Gajgonya 409.
kordas-1 kordas-2

 

 

 

 

 

 

 

15. Fehértóban, Széll István tanyájával szemben, Fehértó 25.
szell-istvan-1 szell-istvan-2

 

 

 

 

 

 

 

16. Középső-gajgonyai iskola, Gajgonya 271.
kozepso-gajgonya-1 kozepso-gajgonya-2

 

 

 

 

 

 

 

17. Nemes János kertészeténél, Tanya 393.
nemes-1nemes-3nemes-2 nemes-4 nemes-5 nemes-6

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nemes Nagy János és felesége Kónya Erzsébet által állított kereszt szentelése (újságcikk Illin Klára)

18. Győriszéki iskolánál, ahol az iskola szatymazi területen van, de a kereszt Balástya földjén. Korabeli térképeken az iskola is Balástyához tartozott.
gyoriszeki-1 gyoriszeki-3 gyoriszeki-4 gyoriszeki-5 gyoriszeki-6

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

gyoriszeki-2

 

 

 

 

 

 

 

19.Római Katolikus Templom előtt

templom-1 templom-2

 

 

 

 

 

 

 

20. Szűz Mária szobor a Kőrös-féle malomnál, Tanya 300.

 

koros-4

koros-1koros-3koros-2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szűz Mária szobor egy helyen található, amelyet a tisztelet jeleként állíttatott Kőrös László és Kőrös Lászlóné.

A kereszt, mint jelkép
A legfontosabb kereszt formájú jelek mindegyike létezett már a kereszténység előtt is. Csak a 4. századtól teljesedett ki a kereszt jelkép ikonográfiája, miután I. Theodosius római császár 380-ban kiadott vallási rendeletével államvallásá tette a Nikaia–konstantinápolyi hitvallás szerinti kereszténységet és eltörölte a keresztrefeszítéssel történő halálbüntetést. Ekkortól kezdik ábrázolni Jézus Krisztus kereszthalálát is. Ezután nevezik a korpusszal ellátott keresztet feszületnek is, ami ma a kereszténység legelterjedtebb jelképe. De a magyar szóhasználat megkülönbözteti a keresztet és a feszületet: a kereszt a korpusz (latin corpus = test) nélküli geometriai forma, a feszület a megfeszített Krisztus testét is hordozó kereszt. A több kereszttípus közül csak a latin kereszt szimbolizálja Jézus keresztrefeszítését. Alapformája a két egymást metsző vonal, a hosszabb függőleges szárat körül belül kétharmad részénél metszi a vízszintes szár. Általában a feszületeken látható az I.N.R.I. rövidítés, amit Iesus Nasarenus Rex Iudeorumként értelmeznek. Ez volt Pilátus ítélete, a kivégzett bűne. János Evangéliumában a következőképpen maradt fenn: „Pilátus pedig feliratot készített és a keresztre szegeztette. Ez volt az írás: »Názáreti Jézus, a zsidók királya«. Sok zsidó olvasta ezt a feliratot, mivel az a hely, ahol Jézust megfeszítették, közel volt a városhoz. Héberül, latinul és görögül volt írva.” (Jn. 19, 19-21) (Forrás: www.wikipedia.org)

Vélemény, hozzászólás?