Geráné Buknicz Mária Pedagógusok Balástyáért díjat kapott

Június 16-án, a nyolcadik osztályosok ballagásakor elbúcsúztatták az egyik osztályfőnököt, a nyugdíjba vonuló Geráné Buknicz Máriát. A Balástyáért Közalapítvány nevében Fekete Katalin, a kuratórium tagja adta át  a tanárnőnek a Pedagógusok Balástyáért díjat. Elmondta, hogy a pedagógusok munkájának elismeréséül a Balástyáért Közalapítvány ezt a díjat tizenkettedik alkalommal adja át, amit a kuratórium 2002-ben alapított, és ez szerény köszönet a pedagógusoknak, óvodapedagógusoknak, akik kiemelkedő teljesítményükkel hozzájárultak a felnövekvő nemzedékekben rejlő értékek kibontakoztatásához, ápolásához, és ezzel Balástya község hírnevét öregbítették. Ujvári László polgármester is megköszönte a településünkön több generációt tanító tanárnő munkáját. Az ünnepségen a Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskola dolgozói nevében Rabi Edit Éva igazgató a megható szavakkal köszönt el munkatársától:

„Minden embernek kell, legyen egy feladata ebben az életben ? kötelességen belül, vagy azon felül is talán ?, mert különben nem lenne értelme annak, hogy él. Az emberi világ több kell, legyen, mint egy bonyolult szerkezetű gép, melyben minden ember egy fogaskerék szerepét tölti be… Minden embernek kell, legyen egy feladata, egy titkos küldetése, mely Istentől való.” Wass Albert

„Geráné Buknicz Mária küldetése a gyerekek nevelése, oktatása volt. A balástyai belterületi általános iskolába járt kis diákként, és az 1968-as napló szerint nyolcadik osztályban dicséretet kapott magyar nyelv és irodalomból, orosz nyelvből és számtan-mértanból. Osztályfőnöke Téglás Gábor tanár úr volt. 1976. augusztus 16-án kezdett tanítani magyar-orosz szakos tanárnőként a Kisteleki Petőfi Sándor Általános Iskolában. 1977. augusztus 1-jén tért vissza egykori iskolájába, és tanította a gyerekeket a magyar nyelv és irodalom, valamint az orosz nyelv szépségeire. Az elmúlt 40 év alatt több nemzedék is felnőtt, számításaink szerint kb. 1300 diákot tanított, akik mindannyian szívesen emlékeznek vissza az egyszerű, jóságos, megértő, türelmes Marika nénire, akiből mindig áradt a szeretet, és nem tudott haragudni senkire. Munkáját mindig szerényen, alázattal végezte, példát mutatva ezzel tanítványainak és a kollegáknak is. Hét osztálynak volt osztályfőnöke, osztályait igyekezett igazi közösséggé formálni. Utolsó osztálya vele együtt ballagott el. Együtt örült a gyerekek sikereinek, és együtt szomorkodott velük, ha kudarc érte őket. Tanítványai sok-sok szép élményt őriznek róla, és ők is sok szép perccel ajándékozták meg tanárnőjüket. 

Hiányozni fog a gyerekeknek, pedagógusoknak, szülőknek egyaránt, hiányozni fog a tantermekből, a tanári szobából, az udvarról. Reméljük mi is hiányzunk neki majd egy kicsit!

A 44 év munkaviszony után elérkezett a megérdemelt pihenés ideje. Ezúton szeretném megköszönni mindannyiunk nevében az iskolánkban végzett áldozatos munkáját, jó egészséget és tartalmas pihenést kívánok a nyugdíjas évekre! Isten éltesse még nagyon sokáig!”

Megszakítás