A XIX. Balástyai Falunapok, Zöldség- és Virágfesztivál megnyitója után, az ünnepi képviselő-testületi ülésen adta át Ujvári László polgármester a díszpolgári címeket.
Posztumusz díszpolgári címet kapott dr. Csák Károly egykori körzeti orvos. Az elismerést felesége, dr. Csák Károlyné Baksa Ibolya vette át. Díszpolgári címben részesült Galbács László állattenyésztő, agronómus, valamint Kardos Zoltán és Kardos Zoltánné tanítók.
Dr. Csák Károly ? posztumusz díszpolgári cím
Dr. Csák Károly főorvos Zagyvarékason született 1934. április 5-én, földműves szülők gyerekeként. Szegénysorban éltek, és nevelték a szülők két gyereküket, akik mindketten diplomát szereztek.
Gimnáziumi éveit a Szolnoki Gimnáziumban töltötte, ahol nagyszerű biológia tanárának köszönhetően jó felkészítést kapott, és 1953-ban megkezdte tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyemen. Kollégiumba költözött és szabadidejében munkát is vállalt, hogy fenn tudja tartani magát, tehermentesítve ezzel a szüleit.
1960-ban doktorált, majd egy évre bevonult katonának. Közben 1960-ban feleségül vette az egészségügyi érdeklődésű Baksa Ibolyát, aki jó társa és segítője volt a munkában is.
A szolnoki kórházban kezdett dolgozni, sebészként. Nagyon jó alapot adott a későbbi tudásához a kórházi gyakorlat. Pontos diagnózishoz jó belgyógyásznak is kell lenni, ami a későbbi gyógyító munkájában is megjelent.
Balástyán 1964-ben kezdett el dolgozni körzeti orvosként. Elsőbb albérletben lakott, majd kaptak orvosi szolgálati lakást, ahol feleségével éltek. Mivel a faluban egy orvosi rendelő volt, ott rendelt a két körzeti orvos, váltva egymást. Majd a jelenlegi védőnői szolgálat helyén kapott saját rendelőt és a mellette lévő szolgálati lakás lett az otthonuk. Innen az 1970-es években felépült Egészségházba, új rendelőbe és a hozzá tartozó lakásba költözhettek be. Az első időkben motorral járta a tanyavilágot, majd autót vásárolt és így már könnyebb volt megközelíteni a falutól messze élőket is. Reggel már fél 7 körül kezdte a rendelést, majd délután betegeket látogatott és sokszor este későig gyógyított. Nagyon fontosnak tartotta a betegek teljes felépülésének követését. Megvalósította a mai családorvos fogalmát. Ismerte és gyógyította a családokat, körülményeiket tudva sokszor volt terapeuta, pszichológus is egyben, mert számára az egész ember létezett, nemcsak a tünet. A problémákat meghallgatta és segített azok megoldásában is.
Balástyáról 1985-ben költöztek Szegedre és adta át a praxisát. Szegeden még 10 hónapig folytatta gyógyító tevékenységét, sokan bejártak még hozzá Balástyáról. Majd megbetegedett és minden tudása és orvosi segítség sem lehetett elég. 1986-ban halt meg, 52 évesen. Nagy veszteség volt a családja számára.
A szerető balástyaiak mind a mai napig tisztelettel adóznak emlékének.
Galbács László
Galbács László állattenyésztő, agronómus Kisteleken született 1933. január 21-én. 1961. január 13-tól az Erdőközi Tsz-ben a leltározási bizottság vezetőjeként kezdett dolgozni.
Feleségével, Csányi Franciskával 1953-ban kötöttek házasságot, két gyermekük született, László és Aranka.
1962-ben alakult meg a Móra Ferenc termelőszövetkezet, ahol az állattenyésztés vezetését irányította. 100 birka és 50 sertés gondozásával indult az akkori termelőszövetkezet állattenyésztési ágazata. 1993. január 21-ig dolgozott és vezette az állattenyésztési ágazatot, volt, amikor 53 alkalmazott irányítása tartozott a munkaköréhez. Nyugdíjazása után még egy évet dolgozott, majd megkezdte nyugdíjas éveit. A termelőszövetkezeti munka mellett 1986-ig a háztáji állatállományok szerződéseit, szállításait is intézte.
Bodor Lajos polgármestersége idején választották be a képviselőtestület tagjának, és 1990-2010-ig szolgálta képviselőként községünk lakosságát, de 2014-ig még külső tagként továbbra is dolgozott a szociális bizottságban. A képviselő-testületi tagsága mellett folyamatosan dolgozott a szociális bizottságban, és munkáját nagyban segítette a Móra Tsz területén sok eltöltött év, az ott élők személyes ismerete, családi, szociális problémáik megoldásának a segítése. A tanyán élőkkel a napi munkakapcsolat a szerződések bonyolítása, sokszor baráti viszony erősítette azt a bizalmat, amivel nyugodtan fordulhattak hozzá az emberek az ügyeikkel, gondjaikkal, számíthattak Laci bácsi segítségére.
2013-ban ünnepelték feleségével a 60. házassági évfordulójukat, immár a 65. évet is megélték együtt.
Kardos Zoltán és Kardos Zoltánné Kardos Mária
Kardos Zoltán Hódmezővásárhelyen született 1936-ban, tanító, általános iskolai tanár. Kardos Zoltánné Kardos Mária Hódmezővásárhelyen született 1939-ben, és tanító végzettséget szerzett. 1956-ban házasodtak össze, két gyermekük született, Zoltán és Mária.
Szinte kezdő pedagógusként 1959-ben kerültek Balástyára a Külsőgajgonyai általános iskolához az akkor három hónapos kisfiukkal. Nehéz körülmények fogadták őket, rossz lakhatási viszonyok, nem volt még villany sem, az elmaradott, szegényes tanyavilágban a tanító házaspár igazi lámpás szerepét töltötte be. A tanulók, sokszor 40-50 gyerek, az 1-4, illetve 5-8 összevont osztályokba három kilométeres körzetből jártak. A tanítás, a 
nevelés, a korszerű ismeretek nyújtásán túl fontos szerepet kapott a tudatformálás nemcsak a gyerekek, hanem a családok körében is. A szeretet, az egymás iránti bizalom, megbecsülés jellemezte a pedagógusok munkáját, ami alapján olyan közösségi színteret hoztak létre, mellyel a környező tanyasi emberek életét is megváltoztatták. Szeged járásban elsőként valósult meg a környék villamosítása, mely jelentős fejlődést indított el az oktatásban és a családok életében is. Az iskola helyet adott beszélgetéseknek, filmvetítéseknek, televíziózásnak, műsoros esteknek gyermek és felnőtt szereplőkkel, közös bográcsos vacsoráknak.
A tanítók kirándulásokat szerveztek, és hajózni vitték a gyerekeket a Tiszán, kirándultak a fővárosba, jártak a Mátrába, Bükkbe. Az iskolai oktató nevelő munkában is eredményesek voltak a tanítványaik, tanulmányi versenyeken jó eredményekkel szerepeltek.
A társadalmi közösségi életben is részt vállalt Zoli bácsi. A tanácsrendszerben tanácstag, a Végrehajtó Bizottság tagja volt. Megszervezte az úttörő rendőr szolgálatot és nevéhez köthető az iskolai KRESZ-oktatás, mellyel szintén versenyeket nyertek a gyerekek. Zoli bácsi gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat is ellátott a tanítói munkaközösség vezetése mellett. Marika néni a kistelek járási kisdobos elnökség munkájában vett részt. A körzetesítés után Marika néni 1972-ben kezdett el a belterületi iskolában dolgozni, Zoli bácsi pedig 1975-ben, mindketten nyugdíjazásukig, 1994-ig, illetve 1996-ig tanítottak.
Zoli bácsi és Marika néni 2018-ban ünnepelték 60. házassági évfordulójukat, jó egészségben, 2 gyermekük, 4 unokájuk és 4 dédunokájuk társaságában.
Életüket a szeretet, a bizalom a segítő szándék jellemzi mind a mai napig, tanítványaik szeretete és tisztelete által.
Tanítói, nevelői munkásságuk elismerései:
Kardos Zoltánné
1985. május 1. ? Kiváló Úttörővezető, Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa (25 éves munkáért)
Kardos Zoltán
1986. június 2. ? Kiváló Munkáért kitüntető jelvény, Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa