Tájékoztató az ásott- vagy fúrt kutakról

A  2018.  Január  1.  Előtt  engedély  nélkül  létesített  ásott-  vagy  fúrt  kutak engedélyezéséről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.) 2018. január 1. napjával hatályba lépett módosítása alapján a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól mentesül az, aki ezen időpont, vagyis 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

 A vízkivételi létesítmények, így az ásott– és a fúrt kutak (nortonkút) kialakításához, átalakításához, üzemeltetéséhez vagy megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Amennyiben ezek a vízkivételi létesítmények vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérően valósultak meg, fennmaradási engedélyt kell kérni.

Ezek utólagos engedélyezésének megkérése a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet alapján vagy a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési jegyzőnél, vagy a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnál (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) történik.

A települési jegyző az engedélyező hatóság, ha:

  • a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet,
  • 500 m3/év vízigénybevétel alatti a kitermelés,
  • a kút épülettel rendelkező ingatlanon van,
  • magánszemély a kérelmező,
  • a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
  • a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

A katasztrófavédelmi igazgatóság az engedélyező hatóság, ha:

–   az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül!

 Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

 Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete:

Kérelem benyújtása előtt a rendeletekben meghatározott tartalmú tervdokumentációt kell készíttetni a Magyar Mérnöki Kamara szakterületi tervezői jogosultságával rendelkező tervezővel.

Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól:

? a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31-ig.

 Fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell:

  • a tervdokumentációt és a
  • tervező mérnök jogosultságát igazoló igazolást.

Fennmaradási engedélyezési eljárás során:

  • szakértő az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet,
  • szakhatóság az illetékes Népegészségügyi Főosztály csak akkor, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére is szolgál. A szakhatóság a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételére kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

 A vízgazdálkodási bírság

Az engedély nélkül fúrt kútra 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

A kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány a www.balastya.hu/fontos információk oldalról letölthető, illetve Márkus Rudolf műszaki ügyintézőnél vagy a jegyzőnél átvehető:

6764 Balástya, Rákóczi u. 5.

 A kérelmet Balástya Község Jegyzőjének címezve részére kell benyújtani, eljárási illetékként 5 000 Ft illetékbélyeggel.

 

Megszakítás