Terepfutó lett a balástyai származású Nagy Sára

A balástyai származású Nagy Sára közgazdász tíz év óta Budapesten él. Gyerekkora óta sportol, de a rendszeres futás 2014 tavaszán jött az életébe, amikor az akkori munkahelye benevezett egy félmaratonra, majd ugyanebben az évben ősszel a SPAR Budapest Maratonon indult. Utána fordult a terepfutás és az ultratávok felé, azóta kizárólag terepen, hegyekben fut.

– Mikor döntötte el, hogy ez a sport az élete meghatározó része lesz?
– Amikor a SPAR Budapest Maratonon célba értem, akkor döntöttem úgy, hogy hobbi szinten, viszont komolyabban foglalkozom a futással és kipróbálom magam hosszabb terepversenyeken. 2015-ös célversenyem a Mátrabérc (54 km, 2800 méter pozitív szint) volt. Attól kezdve naponta edzeni kezdtem, a tudatosabb felkészülés miatt pulzuskontrollos módszerrel. Tipikusan 50 és 80 kilométer közötti terepversenyeken indulok mint hobbifutó. Két 100 kilométer fölötti terepfutásom volt eddig, egyik az Ultra-Trail Hungary 112 kilométeres távja a Pilisben, a másik A Kör, ami 152 kilométeres útvonal a Börzsönyben. Az utóbbit a szintén balástyai származású Bódi Istvánnal együtt futottam.

– Miért éppen a hosszútávfutást szereti?
– A futás olyan folyamatokat indít be a szervezetben mind fizikai, mind mentális síkon is, ami egyfajta függőséget tud okozni. A terepfutásban végül megtaláltam mindent, amit a sportban keresek, magával ragadott a futás során átélt futómámor, meditatív állapot, ahogy együtt lüktetek az erdővel. Függővé tesz az érzés, ezt hajszolom, újra és újra át akarom élni. Minél hosszabb távon fut az ember, annál jobban kikapcsolnak a hétköznapi gondok.

– A futásban a kutyája is kíséri?
– Bájos a motiváló futóedzőm. Már futottam, amikor a párommal eldöntöttük, hogy szeretnénk kutyát, és azzal a kritériummal néztük a kutyafajtákat, hogy melyik tud hosszabb távokat futni. Rátaláltunk a magyar vizslára, amely egyébként, ha edzett, akkor ultratávokat is fut. Bájos már négy éve a társam. Kutyával futni azért is jó, mert minden nap ott van a motiváció, hogy a kutyát el kell vinni sétálni, én meg úgy vagyok vele, ha már télen ki kell menni a hidegre, akkor miért ne fussak. Szerintem nagyon sokat tud egy kutya segíteni abban, hogy az ember elinduljon és felvegye a futócipőt. Bájos zseniális egyébként, ő bármilyen körülmények között élvezi a futást, legyen az szakadó eső, metsző mínuszok vagy hatalmas hó.

– Mikor kezdte a Saját Ösvényen blog írását?
– Körülbelül egy éve kezdődött, hogy nagyon sok ismerősöm keresett azzal, hogy meséljek egy-két élményről, adjak tanácsot, hogyan kezdjenek el futni vagy például milyen futócipőt válasszanak. Valahogy ez motivált abban, ha leírom az élményeimet, írok egy-egy versenyről beszámolót, azzal én is motiválhatok másokat és elindíthatok abba az irányba, hogy ők is elmenjenek sportolni.