Testvértelepülések

Torda település Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánátban, Nagybecskerek, Törökbecse, Nagykikinda, Magyarcsernye és Begaszentgyörgy között terül el, 1960 óta közigazgatásilag Begaszentgyörgy községhez tartozik. Az 1400 körüli lélekszámú lakosság több mint kilencven százaléka magyar anyanyelvűnek vallja magát, és elsősorban mezőgazdasági termelésből él.
Torda, mint falunév már megtalálható a XIII. és XIV. századi okiratokban. Egyik nevezetessége, hogy 1923-ban Szekeres István helybeli lakos kútásás közben kesernyés ízű vízre bukkant. A víz vegyi elemzése után megkezdődött a gyógyhatású „keserevíz” palackozása, amelyet az európai és amerikai piacra is szállítottak. Hosszabb-rövidebb megszakításokkal 2001-ig termelték ki a két forrásból fakadó Jordán és Szent György elnevezésű gyógyvizet, amely elsősorban a gyomorbántalmak orvoslására vált be kitűnően. Az önkormányzat ismét tervbe vette a gyógyvízforrás kiaknázását, ezért egy kisebb méretű gyógyfürdő létrehozását szorgalmazza. A település határában két, eddig még kihasználatlan termálvízforrás is található. A faluban egészségház szolgálja a betegeket, van művelődési otthona 300 személyes színházteremmel, kis teremmel, bárral és társalgóval, sportpálya, ifjúsági otthon, továbbá néhány vegyesbolt, vendéglátóhely, piac és középületek az intézmények, vállalatok részére. A barokk stílusú római katolikus templom 1846 és 1848 között épült, a parókia pedig 1964-ben. Az Ady Endre nevét viselő nyolcosztályos általános iskola emeletes épülete 1938 óta áll a központban, amelyet 1989-ben teljesen felújítottak. Az iskolában magyar nyelven folyik a tanítás. Az óvodában kis- és nagycsoportban foglalkoznak a gyerekekkel.

http://www.torda.rs/vesti.html

 torda-1 torda-2 torda-2a torda-4

Balatonakali Veszprém megyében, a Balaton északi partján fekszik, és mint sok más település, az őskortól lakott terület. A község a Balaton-part keskeny sávján épült, közvetlenül a vízparton. A mediterrán jellegű éghajlat kedvezett a szőlőtermesztésnek, a Balaton a halászatnak, és a parton húzódó erdősáv pedig a vadászatnak. A hajdani egyutcás település, halászfalu, mára rendezett üdülőfaluvá fejlődött, és hétszáz főnyi állandó lakosa van. A nyári szezonban az üdülőkkel húszezer fölé is emelkedik a lélekszám. A község területén több ifjúsági tábor, gondozott strand, parti sétány, kikötő, nemzetközi kemping várja a vendégeket. Nyáron kulturális programok, horgász és vízi sport lehetőség fogadja a turistákat. A vendéglők magyaros ízeket, a táj híres borait kínálják a látogatóknak, akik a szállodák szolgáltatásai mellett magánszállásokat is igénybe vehetnek.

http://www.balatonakali.hu/

 balatonakali-4balatonakali-2

OLYMPUS DIGITAL CAMERAbalatonakali-3

A Barátsági szerződések főbb pontjai

„A Barátsági szerződés értelmében a két település
– mindent megtesz annak érdekében, hogy minél szélesebb körű együttműködés alakuljon ki közöttük,
– ápolja a kulturális kapcsolatokat,
– erősíti az ifjúsági cserekapcsolatokat,
– előtérbe helyezi egymás turisztikai értékeinek megismertetését,
– együttműködik a közös történelmi hagyományok ápolásában,
– baráti kapcsolatuk alakulásáról rendszeresen tájékoztatja a lakosságot.”

3polgarmester

Ujvári László, Dobai János, Koncz Imre polgármesterek Tordán, a Szent István szobornál

Polgármesterek a testvértelepülési kapcsolatokról

Ujvári László
„Nem csak a gazdasági lehetőségek fontosak a települések életében, de legalább annyira lényegesek az emberi kapcsolatok, hogyan töltjük el a szabadidőnket, milyen közös élményekkel, kulturális, szórakozási lehetőségekkel gazdagítjuk mindennapjainkat. Ennek nagyon jó példája a testvértelepülési kapcsolatok kiépítése. Általában olyan települések szoktak egymással kapcsolatot létesíteni, ahol hasonló érdeklődési körű állampolgárok élnek vagy a különbözőségeik vonzzák egymást. Például egy alföldi település egy hegyvidéki településsel, egy magyar település a határon túli, szórványban élő magyar településsel tart fenn kapcsolatot. Több településnek vannak távolabbi országokban, észak-európai, nyugat-európai országokban is testvértelepülései. Balástyának két testvértelepülése van, Balatonakali és Torda. Balatonakalival 2000 körül alakult ki a kapcsolatunk egy balástyai zöldségkereskedő jóvoltából, és 2004-ben írtuk alá a barátsági szerződést. A tordai polgármesterrel, Dobai Jánossal Sándorfalván egy települési rendezvényen találkoztunk, és ott a beszélgetés után alakult ki a barátság. Rájöttünk, hogy sok közös szálunk van, ugyanúgy gondolkodunk sok mindenről. Ezt kölcsönös látogatások követték, és két év után, 2007-ben foglaltuk írásba testvértelepülési kapcsolatunkat. Testvértelepüléseinkkel közösen ünnepelünk, együtt örülünk egymás eredményeinek, értékeinek.”

Dobai János
„A testvértelepülési kapcsolatokkal számunkra a határok is megnyíltak, hiszen mi határon túli magyarok vagyunk, és az a kapcsolat, ami kialakult az anyaországi testvértelepülésekkel, számunkra nagyon fontos. Elsősorban a tapasztalatszerzés miatt, ugyanakkor lehetőség nyílik ezáltal gazdasági téren valamilyen együttműködésre. Mi még nem vagyunk az Európai Unió tagja, viszont nagyon fontos az a tapasztalat, amit Magyarország szerzett az Európai Unióban. Ezáltal közösen is tudunk pályázni majd az uniós alapoknál, amely különösen fontos a településünk fejlődése szempontjából. Torda egy kis falu 1400 körüli lakossággal. Balástya kicsit nagyobb, Balatonakali kicsit kisebb, de azokat a tapasztalatokat, amit szereztünk az elmúlt években, nagyon hasznosak, hiszen nagyon sok újdonságot, jó dolgot láttunk megvalósulni. Sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy nagyobb beruházásokhoz pénzünk legyen, nincs annyi állami támogatás, és mivel nem vagyunk tagja az Európai Uniónak, nincs pályázati támogatás sem. Remélem, az együttműködésünk, a közös pályázás hozzájárul ahhoz, hogy valamilyen módon mi is fel tudjuk lendülni. Ugyanakkor az is fontos számunkra, hogy egy nemzethez tartozunk, egy nyelvet beszélünk, egy a kultúránk, és kialakultak baráti és családi kapcsolatok, amely az egész együttműködésben az egyik legfontosabb dolog mindannyiunk számára. Részt veszünk egymás rendezvényein, évente elég sokszor találkozunk. A távolság nem olyan túl nagy, a határ sem jelent gondot. Balatonakalival a kapcsolatunk új, Balástya által, de azért velük is évente két-három alkalommal találkozunk, Balástyán és Akaliban és Tordán is. Remélem, hogy így Akalival is kialakul a testvértelepülési kapcsolat, mert még most „unokatestvérek” vagyunk, de remélem, testvérek is leszünk.”

Koncz Imre
„Nálunk a testvértelepülési kapcsolat civil szervezetek által képviselt ügy. Két testvértelepülése van Balatonakalinak, Kövend és Balástya. Kövend egy erdélyi település és a kapcsolat az Erdély kör kezdeményezésére jött létre, Balástya pedig baráti kapcsolatból alakult testvértelepülési kapcsolattá, ami már túl is mutat ezen a kereten. Rengeteg barát van, akik összejárnak azóta is. Szerencsés vagyok, mondhatom, mert öt éve, a második választási ciklusban vagyok polgármester, és nagyon jó barátság alakult ki köztünk Balástya polgármesterével is, és nemcsak a testvértelepülés ügye miatt, hanem barátságról szól a mi ismeretségünk. Ez mozgatja az egészet, hogy barátkoznak a magánemberek, nem felülről szervezésről, hanem alulról épülő mozgalomról van szó, és ez a legfontosabb.
Általában a testvértelepülések kulturális rendezvényeken járnak össze, országon belül is, de van, amikor több nemzet, messziről jövő nemzetek kultúrái találkoznak, és azokat ismerhetik meg a testvértelepülések. Alapvetően a települések kulturális életében van jelentősége, de gazdasági kapcsolatok is kialakulnak, ilyenre Balatonakali és Balástya viszonyában is van példa. Ezeket is előmozdítja a barátság.”

Egyház

Páduai Szent Antal Római Katolikus Templom

templom_1

Jelenlegi oltárképét 1961-ben festette Ravizzini Angelo olasz festőművész.A Balástya központjában található eklektikus stílusú Páduai Szent Antal Római Katolikus Templomot 1903-ban építtette Szeged városa a korábbi kápolna helyén, és Dessewffy Sándor akkori csanádi püspök szentelte fel. Építéséhez a Szeged-Felsőtanyaiak fuvarral és építőmunkával járultak hozzá.

Zsindelytetejét 1960-ban palára cserélték, tornyát 1963-ban újították fel, és 1987-ben vörösréz sisakkal borították. 1981-ben teljes külső helyreállítást végeztek. A templom belső felújítása 2001-ben készült el, a külsejét 2011-ben pályázati támogatással teljesen felújították.

templom_2

Plébánia

Balástya, Széchenyi u. 11.

 

Plébánia ügyfélfogadási idő:

kedd: 9.00-13.00 óráig

szerda:  9.00-13.00 óráig

csütörtök: 9.00-13.00 óráig

péntek: 13.00-17.00 óráig

 

Plébános: Forgó Miklós

Telefon: 06 (20) 220-5757

Vállalkozások községünkben

Kommunikációs szolgáltatás

Kommunikációs Szolgáltató Iroda
Illin Klára újságíró, televíziós szerkesztő
Cím: 6764 Balástya, Széchenyi u. 18/B
Telefon: 62/278-303, 06 (30) 345-5053
Profil: kiadványok írása, szerkesztése, filmszerkesztés,
Balástyai Újság szerkesztése, Kistelek Járási Hirdetőújság kiadása
www.illinklara.hu

Pénzintézet

Szőreg és Vidéke Takarékszövetkezet
6764 Balástya, Rákóczi u. 15.
Telefon: 62/278-330
Profil: pénzintézet
www.fontanatakarek.hu

Kereskedelem

LILA ABC, ÁG Étterem, Balástyai Pékség
Iris Kereskedelmi Kft.
Kardos József és Kardos Erzsébet
6764 Balástya, Rákóczi u. 17.
Telefon: 62/278-616
Profil: kiskereskedelem és vendéglátás

Erika élelmiszerbolt
Rúzsa Attila
Cím: 6764 Balástya, Honvéd u. 2.
Telefon: 06 (30) 236-8180, 06 (30) 325-0150
Profil: élelmiszer kiskereskedelem

Zöldség és gyümölcs üzlet
Király Andrásné
6764 Balástya, Rákóczi u. 32.
Telefon: 06 (20) 453-7326
Profil: zöldség- gyümölcs-, élelmiszerkereskedés

Platán Cukrászda
Tari József
6764 Balástya, Hunyadi u. 3.
Telefon: 62/278-020
Profil: cukrászat

Online Lottózó, Papír-írószer Üzlet
Kiss Istvánné
6764 Balástya, Széchenyi u. 18.
Telefon: 62/278-296
Profil: szerencsejáték, papír-írószer

Mezőgazdasági bolt
ONOZO AGRO Kft.
Onozó Mihály
6764 Balástya, Széchenyi u. 16.
Telefon: 62/278-388
Profil: növényvédő szer, műtrágya, agrofólia, mezőgazdasági vegyesáru kis- és nagykereskedelem

Malom Gazdabolt
GEKO-2002 Kft.
Gere Ferenc, Kovács Jenő
Cím: 6764 Balástya, Széchenyi u. 38.
Telefon: 62/278-721
Profil: növényvédő szer, műtrágya, agrofólia, mezőgazdasági vegyesáru kis- és nagykereskedelem

Táp- és terménybolt
Sári Csaba
6764 Balástya, Táncsics u. 15.
Telefon: 62/278-162
Profil: takarmány, termény

Jó Bor 2000 Bt.
Búfelejtő Söröző
Palotás Ibolya
6764 Balástya, Klapka u. 2.
Telefon: 62/278-662
Profil: italbolt

Juhász Kocsma
Juhász Jenő
6764 Balástya, Tanya u. 115.
Telefon:  62/278-472
Profil: italbolt

Építőipari szolgáltatás

Sári Architect Kft.
Sári János
6764 Balástya, Hunyadi u. 8.
Telefon: 62/578-018/019, 0 (30) 958-4360
Profil: lakó- és nem lakóépület építés

Electric Power Kft.
Simon László
Cím: 6764 Balástya, Fecske u. 3.
Telefon: 06 (20) 953-4513
Profil: villanyszerelés

Egyéb szolgáltatás

Éva kozmetika
Sihelnikné Benkő Éva
6764 Balástya, Széchenyi u. 7.
Telefon: 62/278-462
Profil: kozmetikus mester

Szanka Autószerviz és Autósbolt
Szanka Antal
6764 Balástya, Széchenyi u. 32.
Telefon: 62/278-201
Profil: autószerelés, autóalkatrész árusítás

Karosszérialakatos műhely
Zelei György
Cím: 6764 Balástya, Széchenyi u. 2.
Telefon: 62/578-028
Profil: karosszérialakatos

Földrajz

Balástya Csongrád megyében, a Kisteleki járásban, Szegedtől 24 kilométerre fekszik. Az M5-ös autópályának (a község két le- és felhajtóval is rendelkezik), az E-75-ös útnak és a Szeged-Budapest vasútvonalnak köszönhetően közúton és vasúton egyaránt könnyen elérhető. Nyugatról Csólyospálos, Kömpöc, északról Csengele és Kistelek, keletről Ópusztaszer, Sándorfalva, délről Forráskút és Szatymaz fogja közre. Területe 10.995 hektár, ezzel az átlagos nagyságú falvak közé tartozik, a népsűrűség 32 fő/km2. Balástya az Alföld nagytájhoz, ezen belül a Duna-Tisza közi síkvidék és az Alsó-Tisza Vidék középtájakhoz tartozik. Száraz, vízhiányos terület, jellegzetes síkság. Uralkodó talajtípusa a homok, kisebb részben réti talaj és szikes talaj. E talajadottságok alakították ki a térség sajátos mezőgazdasági kultúráját. Éghajlatát a határozott szárazföldi éghajlat jellemzi.

Balástya térképbalstya

A hőmérsékleti értékek és a csapadékeloszlás nagy kilengést mutatnak. Éghajlatát a nagy napi és évi hőmérséklet-ingadozás jellemzi. A téli csapadék mennyisége miatt tartós és jelentős vastagságú hóréteg csak ritkán alakul ki. A korai tavasz következtében a növényzet vegetációs periódusa és a virágzás országos viszonylatban itt kezdődik meg a legkorábban (orgona, mogyoróvirágzás, búza). Tengerszint feletti magassága 90 méter. Felszíne észak-nyugati irányból dél-keleti irányba lejt. Az uralkodó észak-nyugati, dél-keleti szelek a laza szerkezetű futóhomokból néhol buckás homokhátat képeznek. A medencealjzat változó, különböző színben vannak paleozous, mezozous korú sekély tengeri üledékek, melyek vastagsága 100-200 méter. Az alsó és felső parton túlnyomóan agyagos rétegből épül fel. Egyetlen természetes tavunk az Őszeszéki-tó. Három vonalon húzódik csatorna (Fehértó-Majsai, Kisteleki főcsatorna és az Őszeszék-Szirtosszéki csatorna). Közigazgatási területünkön főleg nemesnyár- és akácerdők találhatók.

A helyi állattenyésztésre a háztáji gazdaságok és mezőgazdasági vállalkozások szerződéses háziállat tartása, valamint vadállatok közül az apróvad és őz előfordulása jellemző.

 

Történelem

Balástya rövid története

Balástya Csongrád megyében, Szegedtől 23 kilométerre található, 110 négyzetkilométer területű, nagy és szétszórt tanyavilágú község.

A homokos síkvidéki puszta benépesítése már a tatárjárás után megkezdődött, és több évszázados folyamat eredményeként alakult ki a Szegedhez tartozó Felső-tanyának nevezett hatalmas tanyavilág. Először káplánságokra, majd később kapitányságokra osztották, amelyek igazgatási, adóztatási és rendészeti feladatokat láttak el, így 1883-tól közigazgatási kirendeltség volt, 1891-ben Szeged-Felsőközpont néven alapították a települést. A kialakult tanyaközpont ezután nemcsak a közigazgatási feladatokat vállalta át az anyavárostól, hanem már volt parókia, 1884-ben plébánia, 1903-ban templom épült, majd orvosi rendelő, iskola, állatorvosi rendelő, csendőrség és később, 1935-ben az itt lakó gazdák Katolikus Népházat építettek.

Balástya 1950-ben lett önálló község. Balástya, Gajgonya kapitányságokból, valamint Őszeszék és Fehértó kapitányság nagy részéből alakították ki területét. Az önálló községgé válás eléréséhez hozzájárult a lakosság számának jelentős növekedése, 1949-ben 6369 lelket számlált a falu. Azóta folyamatosan csökken a lélekszám, 2013-ban 3555-en laktak a településen. A csökkenés alapvető oka az, hogy a halálozás csaknem duplája a születés-számnak, valamint számottevő az elvándorlás.

Az itt élő emberek több évszázadon át megtanulták, mit és hogyan termeljenek a homokon. Meghonosodott a kertkultúrás gazdálkodás, a szőlő, a gyümölcs, a burgonya, a zöldségfélék termesztése. A mezőgazdasági termelés fejlődésének fontos háttere volt Balástya jó közlekedés-földrajzi helyzete. Áthalad területén az E75-ös nemzetközi főút, és a Szeged-Budapest vasútvonal. 1961-től termelőszövetkezetekben és háztáji gazdaságokban folyt a gazdálkodás a tanyákon. 1990-ben kezdődött a termelőszövetkezetek felszámolása, majd a magángazdaságok megerősödése. Jelentős a fóliás növénytermesztés és a virágkertészetek száma, ami napjainkra ugyan jelentősen csökkent, de változatlanul községünk az ország primőrzöldség és vágott virág termelésének egyik központja.

Az 1970-es évektől máig a fellendült gazdasági élet hatására egyre több új ház épült a falu központjában, és az infrastruktúra kiemelkedően fejlődött. 1989-től folyamatosan gyarapodott a község portalanított utakkal, járdákkal, parkolókkal, gázvezeték-hálózattal, kábeltévé-rendszerrel, kibővült telefonhálózattal, sportcsarnokkal, az M5-ös autópályához feljáró úttal, belvízelvezető és szennyvízcsatorna hálózattal. Ettől az időszaktól a kereskedelmi és ipari vállalkozások száma ugrásszerűen növekedett. Folyamatos az önkormányzati épületek, intézmények felújítása. A beruházások elsősorban Európai Uniós pályázati támogatással valósulnak meg.

 

Közösségi élet Balástyán

A közösségi életnek hagyományai vannak Balástya művelődéstörténetében. A közösségek kialakulásának első lépései az 1800-as évek elejére tehetőek és a lakosság vallásosságából erednek. A nagy változást 1853-tól a tanyai iskolák három szakaszban történő építése hozta a hatalmas tanyavilág életében, mert tanyacsoportok közelében épültek és nemcsak az oktatás központjai lettek, hanem első színhelyei a szervezett közösségi és vallásos életnek, de a politikai és ismeretterjesztő előadások szintén kiemelkedő jelentőségűek voltak. Az iskolai népkönyvtár akcióban már az 1870-es 1880-as években, és a századelején is kaptak könyveket a tanyai iskolák, ezért az olvasás a művelődésre vágyó parasztság körében fontos lett. Alkalmanként mozivetítéseket tartottak, ekkor a gazdák felváltva vitték kocsival az aggregátort, a filmvetítőt és a gépészt.

A szórakozásnak is megvolt a maga helye. 1890-től működött a magántulajdonú Benkő-kocsma és a Boros-kocsma, később Lippai Imre vendéglője, ahol minden hónapban bálokat, esetenként gazda összejöveteleket tartottak. Az 1800-as évek végén, és az 1900-as évek elején a gazdák gazdakörbe tömörülve törekedtek szakmai tudásuk gyarapítására. Kiállításokat szerveztek, ahol bemutatták terméseredményeiket. Ebben az időben még sokféle egyesület, kör, csoport is létre jött. 1931-ben létrehozták a Szeged-Felsőközponti Mezőgazdasági Népiskolát, és amikor 1945-ben a Földművelési Minisztérium megszüntette, helyette Állami Gazdaképző Iskola létesült. Az ott folyó oktatás 1949. október 5-éig tartott. Ez az időszak jelentette a homokon való új típusú gazdálkodás megalapozását, ami Torontáli János igazgató nevéhez fűződik.

A vallásos élet további erősítését szolgálta az 1903-ban építtetett római katolikus templom, ami egyúttal nagy közösségteremtő erővé vált. Egyre szélesedett a művelődésre való igény, ezért a község plébánosa, László János katolikus népház építését szervezte meg, amelynek ünnepélyes felszentelést 1935. június 23-án tartották. A mise utáni beszélgetéseken kívül műkedvelő előadásokat hallgattak, különböző tanfolyamokon vettek részt az érdeklődők, valamint könyvtárat is működtettek.

Az államosításkor, 1949-ben a még működő egyesületek, körök, csoportok feloszlottak. Az átalakulással egy időben államosították a katolikus népházat, és a Szeged Járási Művelődésügyi Osztály szakmai irányítása alá tartozó kultúrotthon lett, amelyet Petőfi Sándorról neveztek el. Tiszteletdíjas igazgatója Miklós Sándor tanár, járási tanulmányi felügyelő, és gazdasági ügyintézője, Nagymihály János tanító szervezte a kulturális életet. Munkájukban már figyelembe kellett venni a pártállam irányelveit, így műsoros megemlékezéssel tartották meg az állami ünnepeket. Függetlenül ettől, továbbra is a bálok jelentették a lakosság széles körének szórakozását. A színjátszás, az ezüstkalászos gazdatanfolyamok, az énekkar, úttörő fúvószenekar, zongoraoktatás, kézimunka, méhészeti, kertészeti szakkör, tánccsoport, a kuglipálya látogatása volt egy-egy réteg szabadidős programja. Sokan jöttek a kultúrházba, amikor egy szegedi mozigép tulajdonos aggregátoros áramfejlesztővel működő hordozható vetítőgéppel vetített. A villamosítás 1950-51-ben történt meg a község belterületén. Ezután keskenyfilm-vetítőt szereztek be, majd az 1950-es évek végén kezdetét vette a nagyterem mozi-teremmé való átalakítása. Közösségi élet nemcsak az iskolákhoz és a kultúrházhoz kötődően folyt, hanem azon kívül is. Az akkori nevén Balástyai Önkéntes Tűzoltótestületet 1951. június 1-jén alapították a községben lakók értékeinek mentése iránt elkötelezett emberek. A sportot, a futballt, vadászatot kedvelők szintén csoportosultak. A Magyar Honvédelmi Szövetség a lövészet iránt érdeklődőket fogta össze. A termelőszövetkezetek megalakulásától kezdődően a munkához kapcsolódóan közösségek is teremtődtek, zárszámadásokat tartottak ebéddel, vagy vacsorával, esetleg mulatsággal egybekötve. A nőbizottságok kirándulásokat, kézimunka kört szerveztek.

Újabb változás Balástya művelődési életében 1960-ban következett: főállású könyvtárossal, önálló, szabadpolcos rendszerű könyvtára lett a településnek, ami a művelődési házban kapott helyet. 1961-től a művelődési ház élére neveztek ki főállású igazgatót, Kiss Istvánt. Munkája nagyon sokrétű volt. Alkotó emberként az irodalom, a képzőművészet, a filmművészet és a zene világában is otthonosan mozgott. A tehetségeket felismerte és ösztönözte kibontakozásukat. Különböző alkotó és befogadó közösségeket szervezett és vezetett. Számtalan klubforma, alkotókör, fotó- és filmszakkör, tanfolyam, előadás, bál, tánc- és zeneoktatás, színjátszó-kör, tájszínház, műsoros est volt, és mozi működött ebben az időben. A művelődési ház ifjúsági klubjában kiemelkedően jó közösségi élet folyt. Kiss István országos hírűvé vált munkájával 1990-ig szolgálta a balástyai embereket.

A rendszerváltást követően az önkormányzat költségvetésében a művelődésügyre kevesebb pénzt terveztek. Ezért a művelődési házat dr. Haller Mihályné már fél állásban vezette 1991-től 1992 végéig, de kevesebb közösség, csoport működött, és csökkent az intézmény látogatottsága is. Ezután a művelődési házat 1993-tól három éves üzemeltetésre vállalkozónak adta ki az önkormányzat, majd ismét bérbe adta egy diszkót üzemeltető vállalkozónak. Ekkor élte mélypontját a közösségi élet, mert a csoportok nagy része megszűnt. 1996-tól ismét igény mutatkozott a kulturális élet fellendítésére, és a lakosság magánszervezésű rendezvényeket tartott, a civil szervezetek különböző programokat szervezetek. 1998-ban a bérbeadások után lepusztult művelődési ház hatalmas lakossági összefogással megújult. Ekkor szintén lakossági összefogást követően megalakult a Balástya Közművelődéséért és Fejlődéséért Közalapítvány, és most már önkormányzati üzemeltetéssel, ugyan változó intézményi háttérrel, nem önálló intézményként ismét működni kezdett a művelődési ház. Az évek folyamán több művelődésszervező váltotta egymást. A közösségi és kulturális életnek további helyszínei alakultak ki. 1997-ben adták át a sportcsarnok és rendezvényházat, 2006-ban a Tanoda épületét, és ezzel nemcsak a rendezvények tartására alkalmas helyek száma bővült. A Községi Könyvtár és az iskolai könyvtár állományának összevonása 1997. októberében történt meg, és az általános iskola alsó-tagozatos épületében kapott helyet. A könyvtár 2011-ben Integrált Közösségi Szolgáltató térré alakult át, nőtt a szolgáltatások köre, továbbá még több rendezvény tartására nyílt lehetőség. A Balástya Közművelődéséért és Fejlődéséért Közalapítvány 2004-ben átalakult Balástyáért Közalapítvánnyá, és mára tevékenysége sokrétűbb. Az önkormányzat által szervezett, községi szintű események száma is egyre több lett. 2000-től a Falunapok, Zöldség- és Virágfesztivál, Lovasnapok, 2001-től a Böllérnap, majd Böllérfesztivál országos hírű eseményeivé váltak a községnek, ami jelentős közösségi összefogással valósul meg minden évben.