Balástya Települési Értéktár

A magyar országgyűlés 2012. április 2-án elfogadta „A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról” szóló 2012. évi XXX. törvényt. Ennek végrehajtásáról a 114/2013. (IV. 16.) Kormányrendelet intézkedik.

A törvény célja számbavenni és dokumentálni nemzeti értékeinket, és ebből külön adatbázist alkotni. A törvény szerint az összegyűjtött értékeket közkinccsé kell tenni, gondoskodni kell ezen értékeknek megismertetéséről. A gyűjtőmunkát a lehető legszélesebb körre kell kiterjeszteni. Az összegyűjtött nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottság létrehozza a Magyar Értéktárat, melynek az elemeiből választják majd ki az úgynevezett hungarikumokat. E mellett a törvény célja, hogy elősegítse a nemzeti értékek és hungarikumok fönnmaradását és védelmét ezzel is erősítve a nemzeti tudatot.

A VACKOR Környezet- és Természetvédelmi Egyesület pályázati forrást nyert a NAKVI 2014. évi pályázatán – települési, térségi értéktárak létrehozására. A gyűjtőmunkát Kistelek Járás hat településén végezték – helyi szereplők bevonásával. Balástyán is elkészült a Települési Értéktár alapját képező javaslat, a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény, amely itt, községünk honlapján is látható.

Balástya Községi Önkormányzat képviselő-testülete határozta értelmében Balástyán 2015. április 24-én megalakult a Települési Értéktár Bizottság, amelynek feladata, hogy a Balástya község területén lévő nemzeti értékeket a törvény által megszabott kategóriák szerint azonosítsa és nyilvántartásba vegye. A kategóriák a következők:
agrár és élelmiszergazdaság
– egészség és életmód
épített környezet
ipari és műszaki megoldások
kulturális örökség
– sport
természeti környezet
– turizmus és vendéglátás

Jelenleg még csak a megjelölt kategóriákban van balástyai helyi javasolt érték. Az Értéktár további gondozása, fejlesztése a Települési Értéktár Bizottság feladata lesz. A bizottság munkájába bekapcsolódhatnak mindazok a balástyaiak és nem községünkben élő elszármazottak, akik fontosnak tartják értékeink megőrzését. Ezzel együtt megkezdjük a helytörténeti dokumentumok, a szellemi hagyatékok összegyűjtését is, amelyből később kirajzolódik községünk története.

A Települési Értéktár Bizottság 12 tagú, elnöke Ujvári László polgármester, tagjai: Fodor Tamás, Illin Klára, Imre Józsefné, Kocsisné Benkő Beáta, Kreinicker Ferenc, Márkus Andrásné, Ott Gabriella, Sári János, Sutka Margit, Ujvári Jánosné, Virágh István. A bizottság félévente tart ülést vagy szükség szerint több alkalommal, amelyen a téma iránt érdeklődők is részt vehetnek.

Bárki kezdeményezheti helyi értékek felvételét a Balástya Települési Értéktárba.

A kezdeményezés ingyenes és Balástya polgármesteréhez kell elektronikus úton (polgarmester@balastya.hu) vagy elektronikus adathordozón benyújtani a kormányrendeletben található nyomtatványminták szerint.

Az értéktárba való felvételről a Balástya Települési Értéktár Bizottság a következő ülésén dönt. Az arra érdemeseket fölvételi javaslattal továbbküldi a Csongrád Megyei Értéktár Bizottságnak.Az értéktárba való felvételről a Balástya Települési Értéktár Bizottság a következő ülésén dönt. Az arra érdemeseket fölvételi javaslattal továbbküldi a Csongrád Megyei Értéktár Bizottságnak.

Törvényi, rendeleti háttér:

2012. évi XXX. Törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról

A 114/2013. (IV.16.) Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról

 

A magyar nemzeti értékekről a www.hungarikum.hu oldalon

A magyar nemzeti értékek (a továbbiakban: nemzeti értékek), és azokon belül a hungarikumok megőrzendő és egyedülálló értékek. Az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni kell.

Örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit átfogó értéktárban kell összesíteni. A nemzeti értékeink védelme hozzájárul a nemzeti azonosság-tudat kialakulásához és megszilárdításához. Nemzeti értékeink széles körű hazai és külföldi bemutatása, megismertetése nyelvi, szellemi, kulturális, gazdasági teljesítményünk, természeti és épített értékeink elismertetése, valamint az országmárka erősítése egyaránt kiemelkedő jelentőségű.

Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a nemzeti értékeket az egyetemes értékek részének tekinti, amely értékek a magyarság múltjának, jelenének és jövőjének dinamikusan fejlődő tárháza, az értékalapú nemzeti összefogás alapja. A nemzeti értékek tárházát gazdagítják a magyarországi együtt élő népek, a magyar nemzetalkotó nemzetiségek és a határon túli, valamint szerte a világban élő, magukat magyarnak valló egyének, közösségek értékei.

A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt 2012. áprilisában fogadta el az Országgyűlés, amely ugyanazon hónapban kihirdetésre került. Ezt követően 2012. októberében 16 taggal megalakult a Hungarikum Bizottság. 2013. április 17-től pedig hatályossá vált a törvény végrehajtási rendelete a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról.

A 114/2013. (IV.16.) Kormányrendelet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról

1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez (javaslat nemzeti érték helyi értéktárba történő felvételéhez)
2. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez (javaslat nemzeti érték Magyar Értéktárba történő felvételéhez)
3. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez (javaslat nemzeti érték Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéhez)

A Hungarikum Bizottság által működtetett hungarikum.hu weboldalra látogatók naprakész információk birtokába jutnak a nemzeti értékek és hungarikumok szabályozás kérdései, valamint a Magyar Értéktárban és a Hungarikumok Gyűjteményében nyilvántartott értékeinkkel kapcsolatosan.

Prezi előadás a hungarikumok és nemzeti értékek rendszeréről:

Közös értékeink a hungarikumok

A Big Band vacsorával egybekötött zenekari próbát tartott

Március 29-én a balástyai Big Band zenekar vacsorával egybekötött próbát tartott Bozsó Gáboréknál. A délutáni próba alatt főtt a bográcsos pörkölt. Eleinte a szakács, Ördögh János is egy-egy számra a harmonikájával bekapcsolódott a gyakorlásba, de később csak arra figyelt, finom legyen a vacsora, amit a rendkívül jó hangulatú muzsikálást követően sokan meg is dicsértek. A vacsora előtt a zenekar művészeti vezetője, Berkes Antal üdvözölte a zenésztársait és a néhány meghívott vendéget. Összegezte a közeljövő fellépéseit, eseményeit, ahol bemutatkozhatnak a közönségnek. Zákányszékre és Tordára van meghívásuk, és a balástyai Majális zenés ébresztő részét szervezik, amelyen a vendég zenészekkel kibővített zenekar májusfával feldíszített pótkocsis traktorral vonul fel. Ezt követően a Sajtkukacparkban térzenét adnak.  
Meghívták az összejövetelre Ujvári László polgármestert is, aki megköszönte a zenekar közéleti szereplését, és felajánlotta, hogy az önkormányzat egyforma inggel és nyakkendővel ajándékozza meg a zenekar tagjait.

Az eseményről képek a GALÉRIA/FOTÓK menüben láthatóak.

Faültetés a sportpályán

Február 25-én megkezdődött a faültetés a sportpályánk környékén. A nagypálya oldalainál a korábban kivágott több beteg, kiszáradt nyárfa helyére ismét nyárfák kerültek, de olyanok, amelyek allergiát nem okoznak. Néhány kőrisfát is elültettek az önkormányzat munkatársai az öltöző épülete és a teniszpálya közelében. A villanyvezetékek alá majd alacsonynövésű, úgynevezett gömbfákat ültetnek. Az új műfüves pálya mellé, örökzöldeket telepítenek, mert oda lombhullató fákat nem szerencsés tenni, ugyanis a lehulló lombot nagyon nehéz a műfűről eltakarítani és ez a pálya állagát rontaná.

A faültetésről képek a GALÉRIA/FOTÓK menüben láthatóak.

Fát ültettek a civil szervezetek

Március 19-én a Balástyai Polgárőr Egyesület elnöke, Dékány Péter kezdeményezésére öt civil szervezet ültetett el öt hársfát a kegyeleti parkban.

Kiskunhalason 2014. október 11-én az ottani polgárőr egyesület elültette a polgárőrség fáját, és az ötletet az Országos Polgárőr Szövetség tovább vitte. Meghirdettek egy programot, amely szerint 2015 tavaszáig az országban mindaz a 2000 polgárőr egyesület, amely jelenleg nyilvántartásban van, ültesse el a saját fáját, hogy ezzel is mutassuk meg a természet védelme iránti elkötelezettségünket, az értékeink megóvása, a lakosság védelme mellett – emelte ki faültetés előtt ünnepi beszédében Dékány Péter, a Balástyai Polgárőr Egyesület elnöke. „Polgárőr egyesületünk ebben az évben is részt vesz a 250/100 kiemelt bűnmegelőzési programban. A nyitó konferencián hangzott el, hogy a települések 90 százalékának nincs bűnmegelőzési stratégiája. Balástya terve már elkészült, és a képviselő-testület a februári ülésén elfogadta. Ebben a tervben szerepel a civil összefogás, amelynek első lépcsőfoka lehet, hogy öt civil szervezettel közösen ültessünk fát. A koncepció fő gondolata is az, hogy tudjuk azonosulni közös célokkal, együtt tudjunk gondolkodni, közös programokat szervezni, ezért a ma elültetett fák legyenek a balástyai összefogás fái. A mai eseményt egy időkapszula elhelyezésével örökítjük meg egy külön rendezvény keretében.”
A Tanodában tartott ünnepségen Dékány Péter szavai után az óvodások fákkal kapcsolatos verses-dalos összeállítását hallgatták meg a résztvevők.
A fák elültetéséhez a kegyeleti parkba mentek a Balástyai Polgárőr Egyesület, a Balástya Község Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Technikai Járművek Baráti Köre, az Őszi Alkony Nyugdíjas Klub és a Hayat Hastánc Egyesület képviselői. A faültetést követően Virágh István mindenkit borral kínált, és Ujvári László polgármester pohárköszöntőt mondott. Megköszönte a polgárőröknek, hogy kezdeményezték a faültetést és az összefogást. A régi temető, a kegyeli park méltó hely a faültetésre, és arra hogy egyúttal az őseink előtt tisztelegjünk, munkásságuk előtt meghajolva előre tekintsünk a jövő felé.     

Az eseményről képek a GALÉRIA/FOTÓK menüben láthatóak.

Egyszerűbb ügyintézés, gyorsabb döntéshozatal – egységes kormányhivatali rendszer jön létre

2015. április 1-től átalakul a fővárosi és megyei kormányhivatalok eddigi szervezeti struktúrája, valamint új feladatokat delegál a kormányhivatalokhoz egy új jogszabály. A Magyar Közlöny 29. számában kihirdetett, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény – számos törvény mellett – módosítja a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényt. Az új szabályozás célja az egységes kormányhivatali rendszer megteremtése.

2015. április 1-től átalakul a fővárosi és megyei kormányhivatalok eddigi szervezeti struktúrája, valamint új feladatokat delegál a kormányhivatalokhoz egy új jogszabály. A Magyar Közlöny 29. számában kihirdetett, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény – számos törvény mellett – módosítja a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényt. Az új szabályozás célja az egységes kormányhivatali rendszer megteremtése.

A 2011. január 1-jével létrejött fővárosi és megyei kormányhivatalok jelentősen csökkentették a korábbi időszakra jellemző területi széttagoltságot, ugyanakkor továbbra is számos területi államigazgatási szerv működik szervezetileg és szakmailag önállóan, ami a területi közigazgatással szemben támasztott hatékony működés és egységes feladatellátás ellen hatott. A kormányhivatalok eddig ágazatonként elkülönülten, megyei és járási szinten működő, önálló feladat- és hatáskörrel bíró szakigazgatási szervekből (például fogyasztóvédelmi felügyelőség, közlekedési felügyelőség, szociális és gyámhivatal), valamint a szintén önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, funkcionális és egyéb (például ügyfélszolgálati, koordinációs) feladatokat ellátó törzshivatalból álltak. A kormányhivatalok tehát osztott szerkezetűek voltak, hiszen a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett törzshivatalból illetve a szakmailag önálló szakigazgatási szervekből álltak, együtt, egy költségvetési szervet alkotva.

Ezek feloldása jegyében alkotta meg az Országgyűlés a 2015. évi VI. törvényt. A hatékony közigazgatás jegyében 2015. április 1-től a törvény felülírja a fővárosi és megyei kormányhivatalok eddigi szervezeti struktúráját, valamint új feladatokat delegál a kormányhivatalokhoz.

A törvény kétirányú integrációt szabályoz: külső és belső integrációt.

A külső integráció keretében a kormányhivatalokhoz új, eddig más szervek által ellátott feladatok kerülnek. Az integráció keretében elsősorban a hatósági típusú államigazgatási feladatok kerülnek a kormányhivatalokba.

  • A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok, továbbá a
  • Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai, az
  • Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel és a keresőképesség vizsgálatával összefüggő feladatok, valamint a
  • Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatai.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egysége, főosztálya lesz tehát a jövőben a jelenlegi Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség.

2015. április 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el a Kincstár családtámogatási és szociális ellátási, valamint a lakáscélú állami támogatással összefüggő feladataiban is. Ettől a naptól a családtámogatási ellátások – ideértve az anyasági támogatás, családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási támogatás – iránti kérelmeket, a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan a nagycsaládosok földgáz árkedvezménye, továbbá  a fogyatékossági támogatás iránti kérelmeket a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kell benyújtani.

Ugyancsak 2015. április 1-jével kerülnek át a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalainak baleseti megtérítési eljárással kapcsolatos hatósági eljárások és az ahhoz kapcsolódó követeléskezelés, mint például az anyatej-elszámolások fogadása, az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátási térítési díjak utólagos megtérítése, vagy például az egészségügyi szakellenőrzési területen a keresőképesség, a keresőképtelenség ellenőrzésével, elbírálásával és a jelentésekkel kapcsolatos feladatok.

A külső integráció eredményeképpen tehát nő a kormányhivataloknál elintézhető ügyek száma. Mindennek eredményeképpen az ügyfelek a jövőben sokkal több ügyet tudnak elintézni egy hivatalnál, ami az ügyintézés egyszerűsödését eredményezi.

A belső integráció jegyében a jövőben a kormányhivatalokban megszűnik a szakigazgatási szervre és törzshivatalra való felosztás.

A kormányhivatalok a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (főosztályokból) és osztályokra tagozódó járási hivatalokból állnak. A szagigazgatási szervekből (a jelenlegi megyei igazgatóságokból, felügyelőségekből) kormányhivatali főosztályok lesznek. Egy-egy főosztály több jelenlegi szakigazgatási szerv feladatát fogja ellátni, amellyel összefüggésben csökken a vezetői szintek száma. A vezetők számának csökkenésével párhuzamosan nő az ügyfelekkel ténylegesen érintkező ügyintézők létszáma. Mindez egységes feladatellátást, egyszerűbb és gyorsabb döntéshozatalt, valamint ügyek tényleges elintézésére fordítható kapacitásnövekedést, illetve a jelenleginél olcsóbb, költséghatékonyabb működést eredményez.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal jelenlegi 16 szakigazgatási szervéből – a külső integrációt is figyelembe véve (Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség beolvadása) 7 főosztály lesz, a jelenlegi 5 törzshivatali főosztályból 4 főosztály lesz.

2015. április 1-jétől tehát a Csongrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységeinek száma 21-ről 11-re csökken.

A módosítások az egységes kormányhivatali struktúra jegyében megszüntetik a szakhatósági eljárásokat a kormányhivatalhoz tartozó szervezeti egységségek tekintetében. 2015. április 1-jétől a kormányhivatal valamelyik szervezeti egységénél folyamatban lévő olyan ügyekben, amelyekben valamely másik kormányhivatali szerv szakmai állásfoglalása szükséges, a szakmai kompetenciával, ismerettel rendelkező szerv már nem, mint szakhatóság, hanem mint az adott ügyben szakértelemmel bíró szervezet jár el. Az integrációt követően a hatósági eljárásban a szakhatósági megkeresés megszűnik, a korábban közreműködő szakhatóságok az eljáró hatósággal közösen hozzák meg a döntésüket, azt egybe, egy döntésbe foglalják; ezen eljárások esetén a szakhatósági eljárás időszükségletével rövidül a döntés meghozatalához szükséges idő.

A változtatás jelentős, hiszen Csongrád megye esetében az elmúlt évben több mint 12.000 szakhatósági eljárás folytattak le az illetékes szervek, e szám jelentős csökkenése várható a törvénymódosítás hatására, ami a hatékonyságot segíti elő. Az integráció keretében megvalósított eljárási szabályok egyszerűsítésére tekintettel tehát a több szerv feladatkörét érintő, bonyolultabb ügyek esetében is egyszerűbbé, gyorsabbá válnak a hatósági eljárások.

A változások lényege összefoglalva

A hivatali struktúrát illetően:

  • az integráció nem létszámleépítés, hanem a közszolgálati törvény szerinti átszervezés. Az átszervezés csupán a vezetőket érinti, de a lehetőségeinkhez mérten az érintett vezetőknek végzettségüknek megfelelő egyéb munkakör kerül felajánlásra,
  • a szakigazgatási szervek elnevezése változik, feladataikat továbbra is ellátják – a Csongrád Megyei Kormányhivatal főosztályainak szervezeti keretében,
  • 2015. április 1. napjától huszonöt feladat, hatáskör címzettje lesz a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetője. A kormányhivatali feladatok ellátásának közvetlen felelőse tehát kormánymegbízott lesz, ami gyorsabb döntéshozatalt és hatékonyabb, egyszerűbb, átláthatóbb működést eredményez,
  • az integráció nem eredményez létszámleépítést, hiszen a hivatal létszáma több mint 120 fővel növekszik. A külső integráció kapcsán a kormányhivatalhoz kerülő dolgozók illetménykiegészítése 30%-ról 35%-ra nő, tehát emelkedik az érintett kollégák illetménye, azonban a vezetői létszám csökkentése ezt a költségvetési kiadás növekményt ellensúlyozza,
  • a Csongrád Megyei Kormányhivatal engedélyezett létszáma az integrációt követően 1438 főről 1560 főre nő, az integrációt megelőzően 1 vezetőre átlagosan 8 ügyintéző jut, míg az integrációt követően ez a szám a duplájára nő, ugyanis 1 vezetőre 16 ügyintéző jut majd.

Az ügyfeleket illetően:

–           hatékonyság, költségtakarékosabb működés, a bürokrácia csökkentése, ügyfélbarát közigazgatás,

–           az állampolgárok az ügyeiket a lakóhelyükhöz közel, a járási hivatalokban, az országosan kiépülő kormányablakokban, valamint a kistelepüléseken, települési ügysegédek útján intézhetik,

–           az eljárások intézése számottevően gyorsul.

 

Szeged, 2015. március 17.

 

Csongrád Megyei Kormányhivatal
Kormánymegbízotti kabinet
6722 Szeged, Rákóczi tér 1.