A négy ifjúsági szállásegység ünnepélyes átadása

Az önkormányzat a régi óvodát alakíttatta át a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsoportok pályázatának 100 százalékos, 28,5 millió forint támogatásával ifjúsági szálláshellyé, amely valamikor régen az apácák, a szegedi Iskolanővérek felsőtanyai nyaralója volt. Az elmúlt évtizedek során nagyon rossz műszaki állapotba került az ingatlan, ezért az óvoda új helyre költözött, így a feladatot veszett épület évekig üresen állt. A polgármester elmondta, hogy a mostani beruházással új funkciót kapott a ház, így a településünkre, akár a testvértelepüléseinkről ide látogató vendégeinknek tudunk szálláslehetőséget biztosítani és nyári ifjúsági táboroztatás céljára használni. A pályázatnak nem volt része a bútorok beszerzése, amit majd az önkormányzat saját költségvetésből vásárol meg. Az új középületünk összesen 30 fő befogadására alkalmas, B kategóriás ifjúsági szálláshely.    

Az ünnepségen Ujvári László beszámolt a készségfejlesztő termek beruházásának befejezéséről és az új intézmény funkciójáról. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által meghirdetett Darányi Ignác Terv programjának keretében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének 100 százalékos, bruttó 14 799 13 forint pályázati támogatását nyerte el szintén a Balástyáért Közalapítvány. A belterület szélén, a Tanya 38. szám alatti, a Balástya Községi Önkormányzat tulajdonában levő volt italpalackozó üzem épületében a pályázat segítségével készségfejlesztő termek, egy oktató terem és egy bemutató terem valamint vizesblokk készült el. Ebben az intézményben iskolán kívüli készségek fejlesztése történik majd gyermekek számára, kézművesség, alkotótáborok népi játékokkal, helytörténeti kiállítások bemutatása. A polgármester azt mondta, hogy aki ezt az épületet kívülről meglátja, kicsit felemásnak érzi ezt a helyzetet, mert lát egy felújított épületrészt, és van egy szárny, ami nincs felújítva. Ennek az az oka, hogy a pályázat lehetősége alapján, csak erre az egyik részre lehetett támogatást szerezni. A felújítandó szárnyban egy lakás van teljesen külön bejárattal, amelynek a fejlesztése még nem valósult meg. 

A beruházások ismertetése után Ujvári László polgármester megköszönte mindkét projektben közreműködők lelkiismeretes munkáját, amivel szinte csodát tettek az épületekkel: a pályázatíró Péterné Bárkányi Tímeának, a tervezést és az építési engedélyeztetést végző Márkus Rudolfnak, a kivitelező a cég vezetőjének, Sári János építési vállalkozónak és munkatársainak, valamint a közbeszerzési szakértőnek és a műszaki ellenőrnek. Továbbá a Balástyáért Közalapítványnak is köszönetet mondott a partnerségért, amivel lehetővé vált a bruttó 100 százalékos támogatások elérése.  

A közös imát követően Forgó Miklós plébános megszentelte az épületet. Az ünnepség végén a megjelenteket a Balástya Községi Önkormányzat munkatársai kemencében sült apró kalácsokkal és üdítővel kínálták.

Emlékezés Paduai Szent Antalra a szentmisén

Június 14-én, községünk védőszentjének ünnepén Tapolcsányi Emmánuel tordai plébános tartotta a szentmisét, amelynek tanító részében a hivatásokról beszélt, és Paduai Szent Antal életútjára, 47 csodatételére emlékeztetett. Paduai Szent Antal a többi között az elveszett tárgyak, az idősek valamint a szegények védőszentje, ezért az utóbbi miatt a katolikus templomokban a szobra előtt található Szent Antal-persely a rászorulók számára felajánlott adományok gyűjtésére szolgál. A plébános emlékeztetett, hogy a védőszent mindenért és mindenkiért imádkozott. „Valljuk meg őszintén, hogy a mai kor embere szinte csak a kérő imádságot ismeri. Csak akkor imádkozunk az Istenhez, az Úrhoz, ha esetleg bajban vagyunk. De tudjuk, mindez nem helyes, mert naponta kötelességünk lenne hálát adni Istennek a kapott kegyelmekért, a lelki javakért. Lehet, hogy nem minden a mi terveink szerint alakul, de akkor sem vonatkoztathatjuk el magunktól a hálaadó imádságot. Számunkra minden egyes nap Isten részéről egy lehetőség, egy ajándék, mert ismét felvirradt ránk a nap, ismét lehetőségek tárulnak elénk. Az életünket nem azért kaptuk, hogy üresen elpazaroljuk, hanem változtassuk, tartalommal töltsük meg, és ezeket a lelki javakat más javára is fordítani tudjuk, ahogy azt Szent Antal is tette. Általa sokan közelebb tudtak Istenhez kerülni. Szent Antal példája arra hívja fel figyelmünket, hogy az ember a szeretetre hivatott, amely által mindnyájunknak ez közös hivatása. Legyen az érdeklődési körünk vagy a földi hivatásunk akár eltérő, de Isten minden egyes embert, bennünket is megszólít, tőlünk is kér valamit. A magam személyes példájából tudom, hogy gyakran elgondolkodom az életemen, a hivatásomon, illetve azon, mit is jelent számomra az, hogy hivatás, vagy az, hogy a Teremtő Atya, az Isten tőlem is kér vagy vár valamit. A válasz természetesen számomra nem más, mint Isten részéről hívás, részemről pedig válasz. Itt nem valami, hanem valakik, tehát személyek szerepelnek, Isten és ember között. Az Isten és én. Senki más. Van valaki, aki hív és van valaki, aki válaszol. Ez mindannyiunk életében így van. Valahogy így kell ezt érteni. Mint egyféle párbeszéd a lélek által, az imádság által. Emlékezzünk csak vissza Urunk Jézus Krisztus szavaira, mikor azt mondta tanításában, hogy ő nem azért jött, az emberek közé, nem azért jött a Földre, hogy neki szolgáljunk, hanem azért, hogy ő szolgáljon másoknak, szabadulást hozzon a foglyoknak, a vakoknak látást, és mindenkit az üdvösségre vezessen. Ez nagyon szépen meglátszott Szent Antal életében is. Különben, ha nem így lenne, akkor biztosan nem történt volna meg az a számos csoda sem. Először is ő szolgálattal válaszolt az Istennek, főleg az Igehirdetés terén, mert egyháztanító volt, és igen hatékonyan, eredményesen, mert a kicsiben is hű tudott maradni, a kicsit is becsülni tudta. Nem feledhetjük el, hogy Isten műveinek, alkotásainak az elbeszélése, az Evangélium, az Örömhír továbbadása nemcsak az egyház, az egyes emberek, a papok feladata, hanem mindannyiunké. És aki sokat kapott, attól sokat kérnek, aki keveset, attól keveset kérnek. Kérjük Szent Antal közbenjárását, hogy lélekben vezessen bennünket is Isten közelébe, hogy mi is Isten hűséges és igaz tanítói legyünk a világ előtt, ha nem is az Evangélium továbbadásában, nem is az Igehirdetésben, akkor legalább a felebaráti szolgálatban mások javáért. Mutassuk meg, hogy mi nem ebből a világból valók vagyunk, és ha ez így van, akkor nem is a világnak, nem is az embereknek kell megfelelni, hanem Istennek. A világ a mulandó javakat, dolgokat adja vagy nyújtja nekünk, az Isten pedig a maradandót, az Örök élet javait. Szent Antal is ezt megértette, ezt tette az életében. A kérdés azonban az, hogy mi melyiket választjuk, melyik mögé állunk. Szent Antal példájából látjuk, hogy érdemes Istenért élni, Istennek válaszolni, és a nevében áldozatokat hozni, mert ez az egyetlen és tökéletes áldozat mely értelmet és célokat hoz az életünknek.”                   
Ezután a szentmise a szokásos liturgia szerint folytatódott, és körmenettel zárult.

Paduai Szent Antal élete

Paduai Szent Antal (Wikipedia)

Díjugrató versenyeredmények

A balástyai Leon-Cavallo Lovasklub június 14-én, a Szent Antali Búcsú napján, vasárnap 9 órától délután 16 óráig rendezte meg a Zrínyi utcai lovaspályán a B kategóriás díjugrató versenysorozat Csongrád megyei fordulóját és az Aranypatkó Kupát. A Leon-Cavallo Lovasklub versenyzőinek eredményei: B0 versenyszámban Karó Emese Gina nevű lóval 6. helyezés, B1/C versenyszámban Hoppenthaler Lilla Rebarbara lóval 4. helyezés, Karakás Dóra Kaszinó lóval 5. helyezés, csapatversenyben Nagy Viktória Monaco lóval, Ferenci Richard Sandy lóval, Bódi Rebeka Vanda Kabbalah lóval, Nagy Tamás Miss Mary lóval  3. helyezés, B2 nyitott versenyszámban Móricz Tamás Fatine lóval 4. helyezés, B3 nyitott versenyszámban Móricz Tamás Fatine lóval 5. helyezés.

Elballagtak a nyolcadikosok

A Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskolában június 12-én tartották a ballagási ünnepséget. A nyolcadik osztályos diákok és osztályfőnökük, Márkus Marianna az osztályteremben bensőséges hangulatban köszöntek el egymástól, és a hetedik osztályosoktól útravaló tarisznyát és virágot kaptak. Ezután a szokásos ballagási énekekkel vonultak végig a gyönyörűen feldíszített iskolában, majd a sportcsarnokban folytatódott az ünnepség.

Először a hetedikesek búcsúztatták a ballagókat, ők pedig átadták nekik az iskola zászlaját. Rabi Edit Éva igazgatónő szívhez szóló búcsúbeszédében kiemelte, hogy a nyolcadikos gyerekek életük fontos pillanatához értek. Az iskolában töltött évek során számtalan élményben volt részük, tapasztalatot, tudást, barátságokat szereztek. A pedagógusok igyekeztek átadni minden tudást, amivel majd el tudnak igazodni a világban. Elmondta, hogy a tanórai ismeretszerzés mellett fontosnak tartja azokat az alkalmakat, amikor az együttműködés szabályainak megismerése volt a cél, a készségek és képességek fejlesztése, az emberi értékrend alapjainak beivódása a mindennapi cselekedetekbe. Ilyen volt például az erdei iskola, a kirándulások, az iskolaestek és a Munkácsy-napok. „Úgy gondolom, a közös munkának akkor van értelme, ha megálljátok a helyeteket a választott középiskolátokban. Akkor lehettek boldogok, ha azt csináljátok, azzal foglalkozhattok, amit igazán szerettek. Sok sikert kívánok nektek, hogy az elképzelt úton haladhassatok tovább. A mai nehéz időszakban nem könnyű jó tanácsot mondani, mert nincsenek kiszámítható, jól kitaposott utak, amelyek mindenki számára elérhetőek és járhatóak. A fiatalságotok, tettrekészségetek lehet a legfőbb útravaló a tarisznyátokban. Fontos, hogy az életben vegyétek észre a jót, és tudjátok megkülönböztetni a rossztól. Az ember nem azáltal értékes, amit birtokol, hanem azáltal, aki ő maga.” Az igazgatónő Hamvas Béla írótól idézett gondolattal kívánt sikeres életutat a ballagó diákoknak. „A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. … Amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. … Most eredj és élj, mert a világ a tiéd!”

A nyolcadikosok közül néhányan társaik nevében megköszönték osztályfőnöküknek és az iskola minden dolgozójának az értük végzett lelkiismeretes munkát és felidézték a nyolc év emlékezetes pillanatait. Végül egy-egy szál rózsával köszöntötték szüleiket.

Ujvári László polgármester ünnepi beszédében kitért rá, hogy a mostani nyolcadikosok életében lezárult egy korszak, újabb megmérettetések következnek. Véget ért a gyermekkor, amelyhez az ember legmeghatározóbb élményei kötődnek, ezekre támaszkodunk, ezekből merítünk egy életen át. A további tanuláson kívül ráirányította a ballagók figyelmét az örök emberi értékekre is. „Tanuljatok, még sokat, nemcsak az iskolai tananyagot, hanem tanuljátok meg helyén kezelni a dolgokat. Tanuljátok meg megadni a módját az eseményeknek, bár ez sokszor nehéz, és a felnőtteknek sem mindig sikerül, de amit ily módon hátrahagytok, arra büszkék lehettek, hiszen gazdagabbá teszitek környezeteteket, és nem utolsó sorban önmagatokat. Tanuljátok meg, az ünnep nemcsak szép ruha dolga, először a lelketeket kell felöltöztetni. Tanuljatok meg emberhez méltóan viselkedni. Tanuljatok meg vigyázni a mások által létrehozott értékekre, becsüljétek meg azokat és teremtsetek magatok is értékeket. Tanuljatok meg felelősséget vállalni önmagatokért, ne keressetek kibúvót, ne hárítsátok a felelősséget. Hiszen tudjátok, az utat meg lehet ugyan mutatni, de menni mindenkinek magának kell rajta. Kívánom, hogy az elétek kerülő nehézségeket le tudjátok küzdeni, és azok megerősítsenek benneteket. Biztosan már láttátok, hogy tarisznyátokban egy kis települési ajándék is található. Ez olyan jelképes útravaló, amit ha a kezetekbe vesztek, jusson eszetekbe a Munkácsy Mihály Katolikus Általános Iskola. Jusson eszetekbe, hogy további tanulmányaitok befejezése után településünk vissza vár benneteket! Építsétek, gyarapítsátok közösségünket, mert a jövő ti vagytok! Magam és képviselő-társaim nevében további tanulmányaitokhoz erőt, egészséget, kitartást kívánok. Legyetek vidám, de tisztelettudó fiatalok, sikeres, kiegyensúlyozott felnőttek!”

Az ünnepség végén a ballagók a hetedikesektől kapott léggömbbel a kezükben elénekelték a búcsúdalukat és a sportcsarnok előtti téren együtt elengedték a lufikat.

Világítás és vízinövények tóban

A sportcsarnoknál a tó körül korábban elkészült a díszburkolat, és vízzel feltöltötték a tó medrét. A napokban a híd alá világítást szereltek a szakemberek. Június 11-én pedig a híd festése, valamint a vízinövények, gyékénytövek, vízililiom és tavirózsák kerületek a helyükre Virágh István, Virágh Istvánné és Nagy Levente segítségével. A díszhalakat egy hét múlva lehet a mederbe tenni.
Sajnos már sörös dobozokat és nagyobb kavicsokat is találtak a tóban a növények telepítő, ezért az önkormányzat kéri a lakosságot, a park használóit, vigyázzanak a széppé tett környezetünkre! A kamerarendszer kiépítésével láthatóvá válik, kik rongálják a tavat és élővilágát!