Tűzoltó hírek

Július 23-án az esti órákban Balástyán, Őszeszék 52. szám alatt 60 négyzetméteres melléképület, disznóól kigyulladt. A balástyai önkéntes tűzoltók, a kisteleki és két szegedi egység fékezte meg a lángokat. Innen a balástyai és a kisteleki tűzoltók az M5-ös autópálya kisteleki lehajtójához vonultak, mert a 137-es kilométer szelvénynél 400 négyzetméteren magas fű égett, amelynek füstje veszélyeztette az autópályán a közlekedést. A terepviszonyok miatt a helyszínt csak a balástyai önkéntes tűzoltók gépjárműfecskendőjével tudták megközelíteni, és azután a tüzet eloltani.

Agávé virágzik Balástyán

Virágzik az agávé Klucsó Jánosék kertjében, az E5-ös főút mellett, Szeged felöl, a Balástya jelzőtábla közelében. A halványsárga virágok legalább öt méteres száron, több ágon nyílnak. A növényt 40 évvel ezelőtt ültették, és azóta minden évben télre fagymentes helyre teszik. Az utóbbi időben már traktorral lehetett mozgatni az óriásra nőtt agávét, amely életében egyszer virágzik, majd elpusztul. Közben nagyon sok kis hajtást hoz, és így szaporítható.

További képek a GALÉRIA/FOTÓK menüben láthatóak.

 

Az agávé

Több száz faj tartozik az Agávé nemzetségbe. Elterjedési területük az USA déli része, Mexikó, Közép-Amerika és az Antillák szigetvilága. A 17. századtól portugál és spanyol hajósok közvetítésével a mediterrán éghajlatú európai országokban is megjelentek. Az agávék nem hiányozhatnak egyetlen nagyobb gyűjteményből, botanikus kertből sem. Hazánkban is népszerű növények.

Agávé botanikája

Levelük színe zöld, kékes- vagy szürkészöld, a levélcsúcs (gyakran a levelek széle is) tövises. Levélrózsájuk átmérője a nagyobb példányoknál meghaladhatja a 3 métert. Ekkora növények elhelyezése problémát jelenthet a gyűjtőknek. Egy nagyméretű agávé szállításához (pl. telelőhelyre) 2-3 ember szükséges. A levélcsúcsokon található tövisek veszélyesek, sérülést okozhatnak, ezért a nagyobb példányok olyan helyre valók (üvegház), ahonnan nem szükséges elmozdítani és a tövisek sem veszélyeztetik testi épségünket. Az agávék lassan növekednek, ezért a méret éveken át nem okoz gondot. Vannak olyan fajok, amelyek kifejletten sem haladják meg az 1 métert, tehát megfelelő növényválasztással nem kell lemondanunk az agávék neveléséről.

A legtöbb agávé életében egyszer virágzik. Egyes fajok 8-10 éves korukban, mások 30-40 évesen. A bugavirágzat egy hosszú száron fejlődik, a szár magassága akár 8 méter is lehet. A növény minden energiáját a virágzat fejlesztésére fordítja és a termés érése után elpusztul. Az anyanövényen az évek folyamán sok sarj képződik, ezeket leválasztva szaporíthatjuk. Kertészetekből és gyűjtőktől magot is vásárolhatunk, a nagyméretű magok elvetése nem okoz gondot és jó arányban kelnek ki.

Agávé környezeti igényei

Az agávék napfény és melegigényes növények, legjobb helyük a kertben vagy napos teraszon van. A nagyobb növényeket állítsuk olyan helyre, ahol díszítő hatásuk leginkább érvényesül. Tavasztól őszig rendszeresen, de ne túl bőségesen öntözzük őket. A fiatal, vagy kis termetű növényeket lakásban, ablak közelében is tarthatjuk.
Élőhelyükön az agávék szélsőséges időjárási körülmények között élnek. Nappal elviselik a tűző napsütést, forróságot, éjszaka pedig akár a -8°C fokos fagyokat. Hazánkban ne próbálkozzunk a szabadban történő teleltetéssel. Növényeinket tartsuk télen hűvös, világos, fagymentes helyen. Ne öntözzük őket, csak az igényesebb agávé victoria-reginae-t, 1-2 alkalommal.

Az agávékat ültethetjük kaktuszföld, kevés agyag és folyami homok keverékébe. Nem szükséges, hogy a talaj tápanyagokban gazdag legyen, inkább a jó vízáteresztő képesség a fontosabb.

Forrás: http://kertlap.hu

Halálos balesethez kaptak riasztást a balástyai önkéntes tűzoltók

Július 20-án baleset történt az M5 autópálya Röszke felé vezető szakaszán, a 158-as km szelvénynél. Két személygépkocsi ütközött, és az utasok beszorultak a járművekbe. A kisteleki, balástyai és szegedi tűzoltók feszítővágó berendezéssel és csapszegvágóval avatkoztak be, és mentették ki az utasokat. A baleset következtében a vétlen jármű vezetője a helyszínen elhunyt, és ketten könnyű sérülést szenvedtek.

Erdőközi iskolások találkozója

Július 18-án tartották az Erdőközi iskolások találkozóját, ahol közel százan együtt örültek és emlékeztek az iskolás éveikre. A rendezvény szervezője, Rozsnyai Erzébet köszöntötte a volt diáktársakat, és kiemelte, azok az értékek, amit tanítóiktól kaptak, soha nem múlnak el. „Annak idején nekünk, tanyai gyerököknek ebben az iskolában tanító, tanító néni és tanító bácsi adta az életbe induláshoz szükséges tudást, és sok minden mást: fegyelmet, kötelességtudást, együttérzést, becsületességet és játékra neveltek. Közöttünk az összetartás is nagy volt, segítettük egymást a tanulásban és akkor is, ha az uzsonnát kellett megosztani, hogy senki ne maradjon éhen. A gyerekek és a szülők egyaránt tisztelték tanítóikat.”

A tanítók közül sokan nincsenek az élők sorában. Rájuk és elhunyt diáktársaikra néma felállással emlékeztek a résztvevők, és annyi mécsest gyújtottak, ahány éve szűnt meg a tanítás az iskolájukban.

Az Erdőközi iskola ma is élő tanítói Hász Béláné Nagy Ilona és Palotás Józsefné Onozó Veronika. A találkozóra Onozó Veronika eljött, és emlékeztette régi tanítványait az egykori iskolai életre. Bakó Bálint tanár édesapjáról, Bakó Károly tanítóról mesélt.
Ujvári László polgármester és Nagy Sándor, Kistelek polgármestere is köszöntötte a találkozó résztvevőit. Végül Auer Mihály, a Móra Ferenc Vadásztársaság elnöke üdvözölt mindenkit, és elmondta, az iskola épületét eredeti állapotában tartották meg, ami jelenleg a vadásztársaság tulajdonában van, és röviden beszámolt a munkájukról. Az ebéd tálalásában sokan segítettek. A két bogrács birkapörkölt, a sültkolbász, a sok sütemény, az italok és a gyümölcsök az iskolatársak felajánlásából került az asztalra. Ketten hangszert is hoztak, és kora estig tartott a zeneszó meg a beszélgetés.

A rendezvényről készült filmfelvételt DVD-n meg lehet rendelni Kothencz Tibortól a 06 (30) 435-7327-es telefonszámon.

További képek a GALÉRIA/FOTÓK menüben láthatóak.

 

Az Erdőközi iskola 1926-ban épült és 1978-ban szűnt meg

Az egész magyar oktatási rendszer megújítása volt az egyik fő célkitűzése Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek. Az államilag támogatott iskolaépítési programot az 1926. évi VII. törvénycikk biztosította, amely öt év alatt ötezer népiskola létrehozását tűzte ki célul. Típusterv alapján ekkor épült az Erdőközi iskola is.
Balástyán az 1975-76-os tanévtől kezdődött tanyai iskolák felszámolása, és utolsóként az 1977-78-as tanévben az Erdőközi iskolában szűnt meg a tanítás.

Klebelsberg Kuno egyik országgyűlési beszédében a következő szavakkal érvelt oktatáspolitikája mellett: „Rettenetes volna lekésni arról a gyorsvonatról, melyen Európa nemzetei robognak előre, egy ma még beláthatatlan fejlődés hihetetlen távolságai felé.”

Az ötezredik népiskola átadására 1930. október 25-én került sor Szegeden. Erre az eseményre emlékeztet a Rókusi Általános Iskola falán elhelyezett emléktábla:
„Amíg magyar tanító magyar gyermeket nevel e földön, itt és az ötezer iskolájában nemcsak a kövek, de a szívek is róla beszélnek.”

És valóban, 2015. július 18-án a régi Erdőközi iskolában a szívek is az ott tanítókról beszéltek…