Egyszerűbb ügyintézés, gyorsabb döntéshozatal – egységes kormányhivatali rendszer jön létre

2015. április 1-től átalakul a fővárosi és megyei kormányhivatalok eddigi szervezeti struktúrája, valamint új feladatokat delegál a kormányhivatalokhoz egy új jogszabály. A Magyar Közlöny 29. számában kihirdetett, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény – számos törvény mellett – módosítja a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényt. Az új szabályozás célja az egységes kormányhivatali rendszer megteremtése.

2015. április 1-től átalakul a fővárosi és megyei kormányhivatalok eddigi szervezeti struktúrája, valamint új feladatokat delegál a kormányhivatalokhoz egy új jogszabály. A Magyar Közlöny 29. számában kihirdetett, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény – számos törvény mellett – módosítja a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényt. Az új szabályozás célja az egységes kormányhivatali rendszer megteremtése.

A 2011. január 1-jével létrejött fővárosi és megyei kormányhivatalok jelentősen csökkentették a korábbi időszakra jellemző területi széttagoltságot, ugyanakkor továbbra is számos területi államigazgatási szerv működik szervezetileg és szakmailag önállóan, ami a területi közigazgatással szemben támasztott hatékony működés és egységes feladatellátás ellen hatott. A kormányhivatalok eddig ágazatonként elkülönülten, megyei és járási szinten működő, önálló feladat- és hatáskörrel bíró szakigazgatási szervekből (például fogyasztóvédelmi felügyelőség, közlekedési felügyelőség, szociális és gyámhivatal), valamint a szintén önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, funkcionális és egyéb (például ügyfélszolgálati, koordinációs) feladatokat ellátó törzshivatalból álltak. A kormányhivatalok tehát osztott szerkezetűek voltak, hiszen a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett törzshivatalból illetve a szakmailag önálló szakigazgatási szervekből álltak, együtt, egy költségvetési szervet alkotva.

Ezek feloldása jegyében alkotta meg az Országgyűlés a 2015. évi VI. törvényt. A hatékony közigazgatás jegyében 2015. április 1-től a törvény felülírja a fővárosi és megyei kormányhivatalok eddigi szervezeti struktúráját, valamint új feladatokat delegál a kormányhivatalokhoz.

A törvény kétirányú integrációt szabályoz: külső és belső integrációt.

A külső integráció keretében a kormányhivatalokhoz új, eddig más szervek által ellátott feladatok kerülnek. Az integráció keretében elsősorban a hatósági típusú államigazgatási feladatok kerülnek a kormányhivatalokba.

  • A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok, továbbá a
  • Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatai, az
  • Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel és a keresőképesség vizsgálatával összefüggő feladatok, valamint a
  • Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatai.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egysége, főosztálya lesz tehát a jövőben a jelenlegi Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség.

2015. április 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el a Kincstár családtámogatási és szociális ellátási, valamint a lakáscélú állami támogatással összefüggő feladataiban is. Ettől a naptól a családtámogatási ellátások – ideértve az anyasági támogatás, családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási támogatás – iránti kérelmeket, a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan a nagycsaládosok földgáz árkedvezménye, továbbá  a fogyatékossági támogatás iránti kérelmeket a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kell benyújtani.

Ugyancsak 2015. április 1-jével kerülnek át a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalainak baleseti megtérítési eljárással kapcsolatos hatósági eljárások és az ahhoz kapcsolódó követeléskezelés, mint például az anyatej-elszámolások fogadása, az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és ellátási térítési díjak utólagos megtérítése, vagy például az egészségügyi szakellenőrzési területen a keresőképesség, a keresőképtelenség ellenőrzésével, elbírálásával és a jelentésekkel kapcsolatos feladatok.

A külső integráció eredményeképpen tehát nő a kormányhivataloknál elintézhető ügyek száma. Mindennek eredményeképpen az ügyfelek a jövőben sokkal több ügyet tudnak elintézni egy hivatalnál, ami az ügyintézés egyszerűsödését eredményezi.

A belső integráció jegyében a jövőben a kormányhivatalokban megszűnik a szakigazgatási szervre és törzshivatalra való felosztás.

A kormányhivatalok a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (főosztályokból) és osztályokra tagozódó járási hivatalokból állnak. A szagigazgatási szervekből (a jelenlegi megyei igazgatóságokból, felügyelőségekből) kormányhivatali főosztályok lesznek. Egy-egy főosztály több jelenlegi szakigazgatási szerv feladatát fogja ellátni, amellyel összefüggésben csökken a vezetői szintek száma. A vezetők számának csökkenésével párhuzamosan nő az ügyfelekkel ténylegesen érintkező ügyintézők létszáma. Mindez egységes feladatellátást, egyszerűbb és gyorsabb döntéshozatalt, valamint ügyek tényleges elintézésére fordítható kapacitásnövekedést, illetve a jelenleginél olcsóbb, költséghatékonyabb működést eredményez.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal jelenlegi 16 szakigazgatási szervéből – a külső integrációt is figyelembe véve (Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség beolvadása) 7 főosztály lesz, a jelenlegi 5 törzshivatali főosztályból 4 főosztály lesz.

2015. április 1-jétől tehát a Csongrád Megyei Kormányhivatal szervezeti egységeinek száma 21-ről 11-re csökken.

A módosítások az egységes kormányhivatali struktúra jegyében megszüntetik a szakhatósági eljárásokat a kormányhivatalhoz tartozó szervezeti egységségek tekintetében. 2015. április 1-jétől a kormányhivatal valamelyik szervezeti egységénél folyamatban lévő olyan ügyekben, amelyekben valamely másik kormányhivatali szerv szakmai állásfoglalása szükséges, a szakmai kompetenciával, ismerettel rendelkező szerv már nem, mint szakhatóság, hanem mint az adott ügyben szakértelemmel bíró szervezet jár el. Az integrációt követően a hatósági eljárásban a szakhatósági megkeresés megszűnik, a korábban közreműködő szakhatóságok az eljáró hatósággal közösen hozzák meg a döntésüket, azt egybe, egy döntésbe foglalják; ezen eljárások esetén a szakhatósági eljárás időszükségletével rövidül a döntés meghozatalához szükséges idő.

A változtatás jelentős, hiszen Csongrád megye esetében az elmúlt évben több mint 12.000 szakhatósági eljárás folytattak le az illetékes szervek, e szám jelentős csökkenése várható a törvénymódosítás hatására, ami a hatékonyságot segíti elő. Az integráció keretében megvalósított eljárási szabályok egyszerűsítésére tekintettel tehát a több szerv feladatkörét érintő, bonyolultabb ügyek esetében is egyszerűbbé, gyorsabbá válnak a hatósági eljárások.

A változások lényege összefoglalva

A hivatali struktúrát illetően:

  • az integráció nem létszámleépítés, hanem a közszolgálati törvény szerinti átszervezés. Az átszervezés csupán a vezetőket érinti, de a lehetőségeinkhez mérten az érintett vezetőknek végzettségüknek megfelelő egyéb munkakör kerül felajánlásra,
  • a szakigazgatási szervek elnevezése változik, feladataikat továbbra is ellátják – a Csongrád Megyei Kormányhivatal főosztályainak szervezeti keretében,
  • 2015. április 1. napjától huszonöt feladat, hatáskör címzettje lesz a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetője. A kormányhivatali feladatok ellátásának közvetlen felelőse tehát kormánymegbízott lesz, ami gyorsabb döntéshozatalt és hatékonyabb, egyszerűbb, átláthatóbb működést eredményez,
  • az integráció nem eredményez létszámleépítést, hiszen a hivatal létszáma több mint 120 fővel növekszik. A külső integráció kapcsán a kormányhivatalhoz kerülő dolgozók illetménykiegészítése 30%-ról 35%-ra nő, tehát emelkedik az érintett kollégák illetménye, azonban a vezetői létszám csökkentése ezt a költségvetési kiadás növekményt ellensúlyozza,
  • a Csongrád Megyei Kormányhivatal engedélyezett létszáma az integrációt követően 1438 főről 1560 főre nő, az integrációt megelőzően 1 vezetőre átlagosan 8 ügyintéző jut, míg az integrációt követően ez a szám a duplájára nő, ugyanis 1 vezetőre 16 ügyintéző jut majd.

Az ügyfeleket illetően:

–           hatékonyság, költségtakarékosabb működés, a bürokrácia csökkentése, ügyfélbarát közigazgatás,

–           az állampolgárok az ügyeiket a lakóhelyükhöz közel, a járási hivatalokban, az országosan kiépülő kormányablakokban, valamint a kistelepüléseken, települési ügysegédek útján intézhetik,

–           az eljárások intézése számottevően gyorsul.

 

Szeged, 2015. március 17.

 

Csongrád Megyei Kormányhivatal
Kormánymegbízotti kabinet
6722 Szeged, Rákóczi tér 1.

Bölcsőde

bolcsode

A volt Alkotmány Tsz. irodáját 1968-ban alakították ki egy magánházból. A termelőszövetkezet felszámolása után 1999-ben az önkormányzat megvásárolta, felújíttatta, és az óvoda több csoportja 2002-2010-ig ott kapott helyet. Az ingatlant pályázati támogatással 2010-2011-ben átalakították, és bölcsőde létesült.

A három év alatt gyermekek bölcsődei keretek között történő gondozása 2011. április 1-jén kezdődött el községünkben a Dél Alföldi Regionális Operatív Program keretében e célra átalakított, saját főzőkonyhát is üzemeltető korszerű és esztétikus épületben a település egyik nyugodt mellékutcájában.  A gyermekek életkorának megfelelően felszerelt udvar az épület melletti árnyas fák hűvösében optimális feltételeket biztosít a gyermekek levegőztetéséhez.bolcsode_belsoAz intézmény a Balástyai Általános Művelődési Központ szervezeti keretei között, a Balástyai ÁMK Csudavilág óvodája és bölcsődéje Kóródy utcai telephelyén működik.

A bölcsőde adatai, szakmai munkája az intézményi honlapon, valamint a kisgyermeknevelők által összeállított Facebook oldalon ismerhetők meg.

Az ÁMK és a Balástyai ÁMK Csudavilág óvodája és bölcsődéje vezetője Vozárné Csontos Mária.

A bölcsődei munka szakmai irányítója Kovácsné Takó Mária.

__________

Bölcsőde
6764 Balástya, Kóródy u. 31.
Telefon: 06 (30) 927-9741
Facebook: Balástya Bölcsőde
Email: bolcsode@balastyaiamk.hu

csipet2
Farsang a Csipet csoportban
suni3
Farsang a Süni csoportban

 

Balástyai Általános Művelődési Központ

A Balástyai Általános Művelődési Központot 2012. szeptember 1-jén alapította a Balástya Községi Önkormányzat, és e szervezet keretében összevontan működik a településen a bölcsőde, az óvoda, a főzőkonyha, a könyvtár, a művelődési ház, a sportcsarnok (rendezvényház), valamint a Vadásztanya Vendéglő.

Az ÁMK székhely intézménye a Balástyai ÁMK Csudavilág óvodája és bölcsődéje
6764 Balástya Széchenyi u. 3.
Telefon: 06 (30) 869-5024
Email:ovoda{kukac}balastyaiamk{pont}hu
Az intézmény vezetője: Csontos Mária

iskola_konyha_etkezoovoda_elolrolmuvelodesihaz rendezvenyhazvadsztanya_kulsokonyvtar_2

Tanoda

tanoda

A Tanoda épülete eredetileg a Kisteleki Egység ÁFÉSZ gyümölcsválogatója, gyümölcs-csomagolója volt, később 1965-1975-ig a Fővárosi Kézműipari Vállalat kirendeltségének adott helyet. Ezt követően alakították át az általános iskola céljára tanteremmé. 2006-ban pályázati támogatással ismét átépítették, és azután tanfolyamok, rendezvények tartására alkalmas Tanoda lett két teremmel.

A Tanoda termei kiállítások, előadások, tanfolyamok és egyéb rendezvények tartására alkalmas, és 30 fő befogadását teszi lehetővé.

Bérleti díj: 3 000 Ft/óra

A helyiségek használatával, bérlésével kapcsolatban 8.00-16.00 óráig a 06 (30) 290-7773-as telefonszámon lehet érdeklődni.

6764 Balástya, Rákóczi u. 34.

Ipari övezet

Balástya rendezési tervében a forráskúti út mellett a vasút és az autópálya közötti területen 2011-ben alakított ki a képviselő-testület külterületi gazdaságfejlesztési zónákat, ami ipari övezet, nem ipari park. Ebben van magánterület és önkormányzati tulajdonban levő terület egyaránt. Községünkben a  telkek beépíthetősége 10 százalékos, míg az ipari övezetben alapesetben 30 százalékos lehet a beépíthető rész, és ez az arány indokolt esetben a 40 százalékot is elérheti. Az ipari övezetünkbe várjuk a befektető vállalkozásokat. Jelenleg már van eredménye a terület kialakításának, mert két turisztikai célú vállalkozás működik, továbbá az autópálya lehajtó mellett a Family Hotel fogadja vendégeket. Ezen kívül egy ipari logisztikai központ épült, ahol zöldségtisztító üzem működik. Bízom benne, hogy jónéhány balástyai lakosnak munkalehetőséget, és ezáltal megélhetést adnak ezek a vállalkozások.
Turisztikai célú beruházásként pályázati támogatással megépült a kerékpárút az M5-ös autópályáig, ami a kerékpáros közlekedést is biztosítja a vállalkozásokhoz.  A területekhez a közművek részben biztosítottak, de természetesen a vállalkozásokhoz a közművek kiépítése nem önkormányzati feladat. Az ivóvízvezeték az autópályáig tart, a gázvezeték a területek mellett van, villanyáram vételi lehetőség középfeszültségű hálózatról szintén lehetséges, és aszfaltútról megközelíthetőek a területek. A szennyvízelvezetés lehetőségét is biztosítja az önkormányzat. A földterületek nagysága igény szerint választható, mivel nincs felparcellázva.

Ujvári László
polgármester

ipari övezet

Family Hotel